Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 2. évfolyam, 1903-1904 (Pozsony)

Szent-Ábrahámi Mihály, mint dogmatikus. Dr. Masznyik Endrétől

Szent-Ábrahámi Mihály, mint dogmatikus. 271 kincseinek gazdagságát összehordta; így hát e részben csak hozzávetőleges, de azt hiszem, hogy azért eléggé megokolt és biztos következtetéseket koczkáztathatok meg. Annyi kétségtelen, hogy Szent-Ábráhámi theologiai világnézete nem itthon s nem az erdélyi socinianistico-unitarius szellem hatása alatt alakult ki. Szent-Ábraháminak a Socinusokhoz, Blandratához és Dávid Ferenczhez édes-kevés a köze. Az utobbihoz legkevesebb. Ellenkezőleg, ő egyházát épen attól a veszedelemtől igyekezek megmenteni, a melybe Dávid Ferencz merev rationalismusa sodorta, s a melynek elhárítására Socinussal egyetértve már Blandrata is törekedett. Ε veszedelem forrása az unitarismusban maga a biblia-ellenes s a keresztyénséget lényegében, a Jézus Krisztus személyiségében megtámadó abstract isten eszme volt. Azért Szent-Ábrahámi voltakép a magyar unitarismusnak nemcsak egyházi,' hanem dogmatikai terén is reformátora és megmentője vala. Mint ilyenről méltán mondja Jakab Elek: „Ő azon szirt mellett, hol Dávid Ferencz oly gyászos hajótörést szenvedett — melynek következése egy vallásnak szabad fejlődését szinte végképp fenakasztotta — szerencsésen el tudván evezni, két század haladását kötötte egybe s a XVIII. század üldözése közül kimentett egyházunk előtt új, boldogabb jövendő pályáját nyitotta fel." De hát, ha nem itthon, hol szívta magába azt az uj, egészségesebb s egyházat mentő szellemet? Erre az igen fontos kérdésre szeretném én a választ megadni. Életrajzában idevágólag csakis egy — magában véve igen igen sovány s teljesen hasznavehetetlen — adatot találok. Jakab Elek jegyzi fel róla, hogy Szent-Ábrahámit „1712-ben, 29 éves korában az unitáriusok vallásközönsége közválasztás utján tanárságra jelölte s bővebb önkiképzés végett külföldi egyetemekre küldötte, honnan 1715. aug. 15. jött vissza Kolozsvárra." Végtelen hálás lettem volna, ha akár Jakab Elek, akár Ferencz József avagy Vári Albert közelebbről is_ megjelölik vala azon külföldi egyetemeket, a melyeken Szent-Ábrahámi megfordult, mert ez esetben theologiai irányának kialakulására nézve biztos útmutatást nyerek. Igy azonban külső adat híjján, kénytelen vagyok belső okok alapján következtetni, de azt hiszem, hogy azért jó uton maradok. Szent-Ábrahámi nagy művét tanulmányozva, arra a meggyőződésre jutottam, hogy ő határozottan cirminianus, illetőleg remonstrans theologiai körökben forgott, azoknak szellemét szivta magába s mint művéből kimutatható, határozottan azok theologiai irányzatához csatlakozott is. Hogy ezt az állításomat igazolhassam s Szent-Ábrahámi dogmatikájának elvi álláspontját és módszerét kellőkép megvilágosíthassam, — szükségesnek látom az arminianismust, illetőleg remonstrantismust röviden jellemezni.