Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 2. évfolyam, 1903-1904 (Pozsony)

Könyvismertetés

Könyvismertetés. 245 ν. 4. DIJJJVI nálunk „eltévelyegtették", mert „eltévesztették" más értelmű volna (verfehlen). Hogy H. hogy irná, nem tudom. Hogy DOT3 e helyen a bálványok, eléggé kifejezésre jut a nyomban rákövetkező mondat által: melyek után őseik jártak. A héber kifejezéstől a fordításban itt ép oly kevéssé lehet eltérni, mint a rokontermészetű a^ 1?» és bSH szavaknál, amelyeknél szintén az össze­függés ad felvilágosítást 8) v. 6. ΒΊ3Β by etc. azért mult, mert megfelel annak, ami az első versben áll ίβί ' ΙΡ by etc., és az okvetlenül múltban megtörtént dolog. Ellenben itt\ is'?' 1 etc. természetesen a jelenre vonatkoznak. 9) v. 7. Csak az adott szöveggel dolgozván, ebbe kellett értelmet fektetnünk. Értelme: áhítoznak arra, hogy a föld porát (azaz gyászt) lássanak a szegények (így, nem „nyomorultak" mint H. hibásan idézi) fején. „Valakinek útját elhajlítani'', megengedjük, hogy héberes, tehát magyartalan, de itt is meg akartuk őrizni az eredetinek koloritját. Ép így a következő mondatban ; értsd : kiki (a maga) apjával men­nek (ők) a leányzóhoz. 1 0) v. 8. H.-nak e helyen tett kifogását alig tudom érteni. „A ruhán elterülni" olyan, mint mikor a bojtár elterül a ruháján; hogy ez az elterülés az oltár mellett történik, az csak nem teszi rosszá a kifejezést ! O.Th'jX „isteneik", így Orelli is, ellenben Kautzsch-nál: Gott, és H., úgy látszik, Kautzschra esküszik. A mondatot ép úgy lehet a bálványcultusra érteni, mint a Jahve-cultusra; ez utóbbi esetben csakugyan egy Isten. 1 1) v. 9. '23X1 nem hangsúlyos, amire számos példa van. H., ki hangsúlyosnak veszi, ismét Guthe-t (Kautzsch-biblia) követi. I 3 n „hatalmas" ; a szó kellett nekünk, mert valamivel lentebb 1U3 (v. 14) áll, és itt használtuk az „erős" szót. 1 2) 8) V. 4. Eltévelyítetlék, tévútra vezették. A „hazugságaik" szóból senki sem érzi ki, hogy a bálványokat kell alatta értenie. A megfelelő szó meg­választása a fordító ügyességétől függ. ") V. 6. Am. 2 6­1 β összefüggő egész, amelyet részben a múltról, rész­ben a jelenről érteni nem lehet. A próféta az egész szakaszban a jelen viszonyairól beszél. 1 0) V. 7. Dal: schwach, elend (von körperlicher Schwäche, von ma­geren Tieren), gering, unbedeutend (von einem Geschlechte, von einem Königshause), niedrig, arm, elend (Ges.-Buhl) — tehát dal = nyomorult. „Die da schnappen nach dem Erdenstaub auf dem Haupt der Niederen" ist Unsinn und wird durch die dazu verübten Erklärungen nicht sinniger (Well­hausen). Furcsa megőrzése az eredeti koloritjának. ") V. 8. „Elterülni" magyarul annyit tesz, mint hanyattvágódni. „Der Zusatz, um meinen heiligen Namen zu entweihen, lässt keinen Zweifel darüber, dass von Unzucht beim Heiligtume Jahves die Rede ist." (Wellh.) Vagyis nem „isteneik", hanem „Istenök". „H. úgy látszik Kautzschra esküszik" Krauszra jellemző észrevétel. ") V. 9. Midőn Krausz tagadja, a veanoki hangsúlyos voltát, azt bizo­nyítja, hogy nem érti a v. 6—8 és 9; köv. közötti ellentétet. Az „erős" és

Next

/
Oldalképek
Tartalom