Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 2. évfolyam, 1903-1904 (Pozsony)

Könyvismertetés

244 Könyvismertetés. mert kell majd szó a '^"fc' számára is. A H. ajánlotta „jogart" rossz magyarsága miatt nem használtuk.

5) v. 6. H. inconsequentiát lát abban, hogy "ö

1?!? ni'jj fordítása más e helyen és más a 9. versben. Ε kifejezést a 6. versben a π'?:," ige eló'zi meg, ami már magában véve is „számkivetésbe vinni" jelentéssel bir; a rákövetkező' fó'név tehát értelmének teljességében volt visszaadandó; a 9. versben ellenben τ

;

βπ áll, ami mellett enyhíthettünk a héber kifejezés sajátságán, mert hogy éreztük az enyhítés vagy némi körülírás szükségét, épen abból tűnik ki, hogy itt változtattunk a kifejezésen. ν. 11. A Β'ΌΠΊ szót e helyen érzelemmel adtuk vissza, mert a testvéri érzelem elfojtásáról van szó, nem pedig irgalomról. V. ö. ugyanazon kifejezést Gen. 43, 3

0, a mi fordításunkban „szív", de most jobbnak véljük az „érzelem" kifejezést. PpB „szaggat" vagy „ragadoz" egyaránt, ezt jól tudja az I. Μ. I. T. „fordítója", helyesebben bibliájának szerkesztő-bizottsága. De mivel az ige tárgy nélkül áll, a „ragadoz" inkább állhat egyedül, mert nyomban emlékeztet a ragadozó állat természetére. ""űj? nálunk „indulat", hogy megkülömböztessiik a rokonértelmű szavaktól.

6) 2, 3. A BEIC szót azért hagytuk articulus nélkül, mivel majdnem tulajdonnévi ereje van; v. ö. aa^ö 1,

1

5.

7) ') V. 5. Bik'a = völgy a tagadás daczára is. Bik'at Hajjarden = a Jordán völgye; Bik'at Halebanon = „wahrscheinlich die Thalschlucht des Nahr el Hasbäni oder des Wädi et-Teim." (Now. Arch. I. 39.) De többnyire nem szűk, hegyektől összeszorított, hanem szélesebb kiterjedésű völgy. „Bik a, das ja eigentlich nichts als Spalte ist, wird meist nur von breiteren Thalflächen gebraucht" (Now. Arch. I. 37.) A Gn. 11

2-ben említett bik'a az Eufrát völgye. Érdekes hogy Krausz szándéka ellenére önmagát czáfolja meg. Szerinte Bik'at Áven = Coelesyria, Coelesyria szerinte is fensik, tehát nem síkság, tehát Aven-sikság Krausz szerint is helytelen fordítás. A „pálczatartó" a magyar király udvarának tagja, és nem fejedelme a syreknek és filiszteusoknak. A fordító feladata a világos beszéd és nem az olvasó leleményességének próbára tevése. A „jogar" a köznép előtt is ismeretes és mindenfelé használatos. ') V. 11. Bachamim semmiesetre sem „érzelem." Midőn Krausz megtoldja a „testvéri' jelzővel, akkor már többet mond, mint ami az IMIT fordításában olvasható. A rchm győk jelentése a héberben úgy mint az arabban: a megkönyörűlés, irgalmazás, részvéttel viseltetés. Edom semmi részvétet se tanúsított a judeaiak iránt Jerusálem pusztulásakor. (Am. l

l

t. i

a. biztosan exilium utáni részlet.) Taraf az összes sémi nyelvekben a „szaggat, szétszakít, tép, szétüt, szétver" értelmével bír. Mindenütt így is fordítandó. „Babol, zsákmányol" már kiterjesztése az eredeti értelemnek. Az edomiták haragja nem „ragadozta" szüntelen a judeaiakat, hanem tépte, szaggatta, marczangolta. Ewald: und sein Zorn auf immer zerfleischt; Reuss: im Zorne ihn fort und fort zerreissend. Ebra: Uebermass, Sich-Ueberheben, Uebermass der Frechheit, Ueberströmen des Zornes (Ges.-Buhl), — az „indulat" tehát nem helyesen választott kifejezés a szó fordítására. ') 2

S. „Majdnem tulajdonnévi ereje" lehet a héberben, de nem a magyarban.