Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 2. évfolyam, 1903-1904 (Pozsony)

Szent-Ábrahámi Mihály, mint dogmatikus. Dr. Masznyik Endrétől

208 Dr. Masznyik Endre. Hol kezdte meg tanulmányait, Tordán-e vagy Kolozsvárott ? azt nem lehet kimutatni. Az első adatok Kolozsvárt emiitik. Ott lépett 1698-ban a novitiatusba, majd egy év múlva a veterani-ába, felsőbb tanuló pedig 1700-ban lett. Iskoláit 1709-ben végezte be s nyomban reá igen fontos megbízatásban részesült. Mikor ugyanis I. József 1710-ben Erdély politikai szervezetének elkészítése végett egy országos bizottságot nevezett ki s annak N.-Szebenben való munkálkodása idejére mind a négy bevett vallásbeli biztosok egy-egy papot kértek maguk mellé, / az unitáriusok Homoród-Szent-Martoni Biró Sámuel mellé Szent-Abrahámi Mihályt választották ki s ez annak rokonszenvét működése folyamán annyira megnyerte, hogy ajánlatára s jó részben költségén is 1712-ben külföldre mehetett s onnét visszatérve 1716-ban a kolozsvári unitárius kollégiumban tanárrá lett. De alig hogy egy hónapig tanított, Steinville német tábornok erőhatalommal támadt az unitárius egyházra s elvette templomát és kollégiumát is. Megrázó jelenet volt az. A tanárok s köztük Szent-Abrahámi is, — irja Uzoni Fosztó István — „sírva vigasztalták a lassanként szétoszló ifjúságot s figyelmeztették, hogy ezentúl a tógát — ez volt az unitárius tanuló-ifjuság azon korbeli egyenruhája — a béke jelvényét ne viseljék, hanem polgári öltözetben járjanak s a fogadott szállásaikhoz közelebb eső templomozásra rendelt helyeket szorgalommal látogassák, mig az isteni gondviselés kegyelméből állapotjukról ismét gondoskodva lesz." A mi nemsokára meg is történt. Egy hó múlva Szent-Abrahámi már tudatta a szétszórt ifjúsággal, hogy az egyházközség által felajánlott belső-magyar-utczai házban a tanítás megkezdődik. De az uj iskola bizony csak mintegy 8 tanulóval nyilt meg. A többi elszéledt akkor. A tanárok közül pedig csak egy maga SzentAbrahámi maradt helyén. Innentúl rohamosan emelkedett. 1718-ban a papi vizsgálat elnökévé, 1720-ban igazgató tanárrá (a Schola Főmesterévé), 1722-ben a papjelöltek védőjévé (defensor); 1723-ban ismét a papi vizsgálat elnökévé; 1722-ben pedig közjegyzővé (Generalis Nótárius), majd 1737-ben püspökké s egyszersmind kolozsvári főpappá lőn. Mint ilyen s ezenkívül mint igazgató s tanár'is még 20 évig, tehát összesen 42 évig szolgálta egyházát s mindenik hivatalát becsülettel töltötte be. Nem lehet feladatunk, hogy őt mint iskolai igazgatót, közjegyzőt és püspököt jellemezzük. Forrásaink után, elég ha e részben csak annyit jegyzünk meg, hogy tevékeny részt vett mind ama reformokban, miket akkoriban az unitárius egyház megmentése érdekében végrehajtottak. Alatta hozták meg azt a demokratikus szellemű végzést, hogy „a püspök és esperesek minden zsinaton tartoznak hivatalukat letenni, magukat közbirálat alá vetni s tisztöket, csak miután arra közakarattal méltóknak itél-