Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 2. évfolyam, 1903-1904 (Pozsony)
A Babel-Bibelvita. I. Hornyánszky Aladártól
12 Hornyánszky Aladár. felismerni és a munka egészéről az itélet megalkotni. Több volt benne az ötlet, mint a megbízható eredmény. Az alaptételt az ó-test.-i tudomány nem fogadhatta el. Hogy a bibliai Őstörténet a maga teljességében és egymásutánjában az ékiratokon is fellelhető, azt Smith minden ügyessége se tudta valószínűvé tenni. A kérdés csak az lehetett, hogy vájjon esetleg egyes legendák azonossága vagy hasonlósága constatálható-e ? A probléma súlypontja az egészről a részekre ment át. A Chaldäische Genesisnek itt több szerencséje volt. A skeptikusok és bizalmatlanok pártját ellensúlyozta a hivek és követők tábora. A két nép teremtés- és bűnbeeséstörténetéről nem egy ó-test.-i kutató egészen úgy gondolkozott, mint Smith. A legmesszebbmenő hatást azonban a vízözöntörténet érte el. Ez a történet szolgáltatott egyúttal közvetlen alkalmat a további discussióra is. Az egyező vonások puszta egybevetésével a kérdésnek csak bevezető része volt elintézve. A megoldandó csomó ezután következett. Smith homályban hagyta, hogy minő összefüggés van a két traditio között, hogy hol keresendő az elbeszélés szülőhazája, hol az új otthon, hová idővel elszármazott? Az ó-test.-i kutatók többségének szemében az ásatásokból szerzett tanúság, Babylonia ősrégi története, emelkedett cultúrája, e culturának az apróbb tartományokra súlyosodó hatása, az ékirati tudósítás magas kora, magának az elbeszélésnek tartalma és topographiája, az izráeli hagyománynak Mesopotámiához fűzödése Babylonia prioritásának javára billentette a mérleget. A babyloniai szellem termelte, az izráeli csak átvette a vizözönlegendát. Hogy mikor és milyen módon? — arról különböző vélemények kerültek forgalomba, 1) De e differentia nem bírt jelentőséggel. A lényeges az volt, hogy az ó-test.-i tudomány elismerte, hogy a biblia egyik fontos szakasza kétségtelenül idegenből, Babylonia földjéről származott. Ez az írás tanulmányozásának történetében új fejezet kezdetét jelentette. Az izráeli traditio kilépett az izolált állásból és közvetlen kapcsolatba jutott egy másik nép tradi ti ójával. Megszületett a Bábel-Bibelkérdés, mely azóta nem került le többé a napirendről. Minden ó-test.-i kutatónak határozottan számot kellett vetni avval, hogy az izráeli hagyomány mily mértékben eredeti és mily mértékben idegen befolyás alatt álló? így Smith fáradozása a tévedések és hiányok, a túlzás ós elfogultság daczára is alapvető fontosságú. Elvégre mégis ő volt az, ki a kutatást az új irányba terelte. Az ó-test.-i exegeták fentjelzett állásfoglalása megtalálható Buddenak Biblische Urgeschichtej ében is (1883). Budde is ») L. Goldziher, Der Mythos bei den Hebräern 1876 ρ. 380-385. Dilim. ρ. 135. Stade, Geschichte des \ yolkes Israel 1887. I. 632. Wildeboer, Die Literatur des Alten Testaments 1895. p. 12.
