Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 2. évfolyam, 1903-1904 (Pozsony)

Fábri Gergely naplója. Payr Sándortól

Fábri Gergely naplója. 129 íme Fábri naplója értesít bennünket a gyó'ri egyháznak korábbi veszedelméről, amely addig nem volt ismeretes. Győrött mind a két protestáns egyház tudvalevőképen csak 18 évvel utóbb 1749-ben vesztette el templomát és iskoláját azon a czímen, hogy csak mint véghely bírt szabad vallásgyakorlattal, időközben pedig elvesztette eme véghelyi minőségét. Ő értesít a gyülekezetben előfordult személyi változásokról is. Az iskola igazgatója, a jeles Szászki-Tomka János, aki itt több éven át működött s a kit most Pozsonyba hívtak meg, 1732. julius 3-án hagyta el Győrt.*) Augusztus 25-ig Fábri helyettesítette s e napon őt, az eddigi conrectort választották meg rectorrá. „Isten látja — mondja ő maga— nem szívesen vállaltam el a kettős tehernek, az egyházinak és iskolainak nehéz volta miatt, de meg kellett tennem Torkos lelkésznek és patronusaimnak kényszerítésére, akik egyhangúlag ajándékoztak meg bizalmukkal." Helyébe Weigel Jánost iktatták be conrectornak. A nehéz időkre való tekintettel buzgó fohászban kér Istentől segedelmet az új tanítók működéséhez. 1733. augusztus 31-én Eatkóczy és Györgyi nevű tanuló ifjakat expediálta külföldi egyetemekre. Ugyanez évi szeptember 2-án a német ajkúaknak Arzt nevű kántora halt meg, a ki tovább mint 40 évig vezette a győri gyülekezet chorusát. Kiváló figyelmet érdemel végül, amit Fábri Győrött kifejtett irodalmi munkásságáról mond. Eddig csak azt tudtuk, hogy Sartorius Szabó Jánosnak volt munkatársa Wittenbergben a Magyar Lelki Óra nevű énekeskönyv szerkesztésében s hogy „Szent írásbeli igékkel és példákkal megbővíttetett Győri Kis Katechismust irt (Jena, 1751.)**) Naplója egyéb munkáiról is beszámol s egyúttal jellemzi az akkori prot. irodalmi viszonyokat. „1733 . . . napján — irja naplójában — tovább folytatta a nyomdász az „Arany Láncz" imádságos könyv nyomását, amelyet én biztos helyre vitettem. 400 példányt átadtam tek. Fodor István úrnak, aki előre 100 forintot fizetett a nyomásért, a többi mintegy 200 példány nálam maradt a lelkészek és a szegények közt való kiosztás végett." Aáchs Mihály imakönyvének ezt a kiadását, melynél Fábri mint közvetítő szerepelt, eddig nem ismertük. 1734-ben a nyári szünidőben Müller János győri könyvárus újra kinyomatta az Arany Láncz imádságos és egyszersmind a *) Ε jeles magyar tudós Győrött irta és adta ki „Progymnasma de Periode in usum discentium" czimű művét (16. r. 230. lap, nyom. Streibig József, Győr 1729.) **) Lásd: Krupecz J. Adalékok a Luther-káté történetéhez. Prot. Szemle 1895. évf. 349. 1. Theol. Szaklap. Π. é?f, q