Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 2. évfolyam, 1903-1904 (Pozsony)

Az apostoli hitvallásért folytatott harcz. II. Daxer György dr.-tól

106 Daxer György. Az apostoli hitvallásért folytatott harcz. mint hitvallásban kifogásolja benne azt, hogy Krisztus személyiségét nem domborítja ki. Már pedig „kein Bekenntnis ist vollkommen, das nicht den Heiland vor die Augen malt und dem Herzen einprägt". Az utószóban kijelenti, hogy ama válaszát a Chrl. Weltben azért hozta nyilvánosságra, hogy a rágalmaknak és ferdítéseknek elejét vegye; abból, amit ott írt, nem vonhat vissza semmit. A tiltakozásokra nem felel, de kérdi „ob ein solches Treiben, wie es jetzt wieder, wie auf Kommando entfesselt ist, in der ev. Kirche geduldet werden darf". Továbbá kifejti eltérését a protestáns egyleti Prot. Ver. Corr. felfogásától; ennek Krisztusról való nézetét „ Amateur-Christentum "-nak nevezvén. A porosz luth. konferencziával polemizálva az apostolikum fakultativ használatát követeli. Végül még könyve végén pótlásokat nyújt, melyekbó'l kiemeljük azt, amelyben helyreigazítja válaszának azon részletét, hogy „érett és képzett keresztyénnek az apostolikumnak több mondatán meg kell botránkoznia". Nem absolut szükségességet akart itt állítani, hanem csak azt, hogy ezt bizton várni lehet. Tehát nem akart senkit sem sérteni. Azután helyreigazítja azt is, hogy ő nem minden ellene intézett támadásban lát „Treibent", tizeimet. Harnack ezen könyvét ép oly hamar vették a kritika bonczkése alá, mint első nyilatkozatát, a diákoknak szóló válaszát. Most is hangsúlyozzák a konservativ politikai lapok, hogy a megváltó csodás születését feladni nem lehet, valamint az egyház sem adhatja fel az apostolikumot. mert akkor egyéb hitvallásait, só't a szent irást is fel kell adnia, tehát semmiféle alapja nem állhatna meg. Kikelnek Harnack ezen mondata ellen is, mely szerint „nem az ő hivatása, azt a kérdést eldönteni, - vájjon szabad-e az ev. egyházban oly üzelmet. amilyent most megint mintegy parancsszóra megindítottak, tűrni". Tiltakoznak az ellen, hogy a hitvallás védelmét üzelemnek nevezi. Hogy pedig Harnack azt hiszi, hogy ezt nem volna szabad tűrni, szépen mutatja be a liberális theologusok sokat hangoztatott tolerantiáját, melyet — igaz — maguk számára követelnek. (Láttuk, hogy Harnack könyve késó'bbi kiadásaiban ezen félreértést magáról el akarja hárítani.) Ha volnának is az apostolikumnak félreérthető', só't kifejezés tekintetében nem szentírásszerű mondatai, de Harnack olyanokat is támad meg, melyek határozottan szentirásszerűek. Másokat meg, melyeket álláspontjánál fogva meg kellene támadnia, csak azért nem bánt, mert értelmüket — azon ürügy alatt, hogy azt erdeti jelentésében visszaállítja — elmagyarázhatja. Alapjában tehát Harnack nem az apostolikum ot, hanem a szent irást támadja. Zöckler szerint (az Ev. Kztg 43. sz.) a két tábor közti különbség nem az apostolikum magyarázata