Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 2. évfolyam, 1903-1904 (Pozsony)
Jakab levele zsidó vagy keresztyén irat? Raffay Sándortól
Jakab levele zsidó vagy keresztyén irat ? 103 Estius, Thomas, Pareus, Wetstein, Lange is tette, ezt a kifejezést a Jézus megdicsőülésére vonatkoztatni. Mert hiszen ép arról van szó, hogy a kitartó szenvedő milyen bőséges jutalmat vesz. Ott van Jób, ott van maga az Űr. Természetes, hogy ez értelmezés csakis keresztyén iratban állhat meg. Az eddigi vizsgálódásból kitűnik, hogy nincs az egész levélben egyetlen mondás sem, a mely a keresztyénségtől idegen zsidó vonásokat tartalmazna. Ellenben több helyre akadunk, a melyeket a zsidóság eszmekörébe beilleszteni nem vagyunk képesek. Ezért is Spittával szemben ki kell mondanunk, hogy egyetlen kényszerítő ok sincs, amelynek alapján a Jakab levelét nem keresztyén, hanem zsidó iratnak kellene tekintenünk. Spittának egyik bizonyítékául látszik szolgálni, a min mások is megütköznek, a kristologiai képzeteknek, a Jézus megváltó érdemének, s általában a sajátos keresztyén üdvtannak a hiánya. Amidőn e hiányt elismerjük, egyúttal ki kell emelnünk, hogy az sokkal inkább érthető a Pál előtti időszakban, mint az elfajulás bármely korszakában. Jézus maga sem a Megváltó érdeméhez, hanem az Isten üdvözítő czéljaihoz, kijelentett szent akaratához való személyes viszonyt mondja az ember üdvössége alapjának. Levelünk is a megtérésnek, az újjászületésnek, az Isten akaratával való összeforrásnak szószólója. S ép ez teszi levelünket érdekessé és értékessé. Itt még nem a Krisztus érdemszerző halála az üdv középpontja, hanem az Isten akarata szerint való élet, s nevezetesen az a lelki irány és állapot, amelyet Jézus maga új igazságosságnak mondott. Ez alapon a maga odaadásával, Isten akaratának készséges teljesítésével az ember a maga üdvösségének megnyerésében, szintén közrehat. Levelünk ez állásponton áll, azért emeli ki oly erőteljesen azt, amit különben az egész újtestamentumban is megtalálunk, hogy az egész életnek a hit bizonyságául kell szolgálnia. Az üdvösséget Pál kötötte hozzá igazán a kereszthez és a Krisztus érdeméhez s így 6 tette azt merőben közvetítetté. Ezt a gondolatot azonban még az Ap. Cselek, beszédeiben sem látjuk mindenütt kidomborodni. Hogy azonban ennek hiánya daczára is egészében és részeiben egyaránt teljesen keresztyén jellemű a Jakab levelének fejtegetése, ezt egy rövid áttekintés azonnal igazolja. Ezzel az áttekintéssel egyúttal meggyőződünk arról is, hogy mennyire téves az az állítás, hogy e levélnek egységes, áttekinthető gondolatmenete sincsen. A levél két főrészre oszlik, amelyeket a levél czélját képező ama főgondolat kapcsol össze, hogy milyennek kell lennie az igazán vallásos keresztyén embernek. Az első főrész 1, 2-is az igaz keresztyén életfelfogásról szól. Ebben két dolgot tisztáz a szerző, u. m. 2 _ 1 2-ig az élet terheinek viselését, 1 3_ 1 8-ig a kísértések eredetének a kérdését. Mindkét dologban egyedül csak az Isten-
