Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 2. évfolyam, 1903-1904 (Pozsony)

Jakab levele zsidó vagy keresztyén irat? Raffay Sándortól

98 Rafl'ay Sándor. mutatni. Ilyen azonban nincs. A Jakab levelének zsidó eredetét tehát nem bizonyítja semmi egyéb, mint Spittának a rokon hangzású mondások alapján támadt sejtése és e sejtésre támaszkodó feltevése. A mit érvül hoz fel a kifogásolt szavak közbeszúrt voltának állítására, azokat egyetlen szakember sem fogja kényszerítő' természetű komoly okoknak elismerni. Két érv marad tehát, amelyre a Spitta-féle hypothesis támaszkodik, t. i. a levél eszméinek a zsidó iratokkal való rokonsága és az egész levélnek zsidós jelleme. A mi az elsőt illeti, erre nézve már fentebb megtettem a megjegyzést, hogy nem is valami nagy fáradsággal a mellett is lehetne adatokat gyűjteni, hogy levelünk valamely más nép és nem a zsidóság irodalmi termékeivei mutat rokonságot. Minden kor és minder ember bizonyos eszmék körében él és áll. Ez eszméknek a közvetlen hatása alól teljesen soha sem képes magát kivonni. Ha nem is hódol meg nekik szolgailag, ha egyéniségét fenntartani törekszik és képes is, a környezet bizonyos mértékig mégis befolyásolja, Ma az a nézet jutott uralomra, hogy miként a nagy folyam kisebb folyók, patakok, csermelyek, erek összefutásából táplálkozik, úgy minden alkotás is különböző tényezők egyesülésének eredménye. Ezért keresnek az eredeti keresztyén iratokban is forrásokat, ezért kutatják sokan a Jézus sajátos messiási öntudatának s általában az ő emberfeletti egyéniségének alkotó tényezőit, ezért nem képes még egy Harnack sem megközelíteni a keresztyénség mibenlétének fenséges tényét, hanem a puszta történeti jelenségek vizsgálásánál fenekük meg, de az eszméig, a burok magváig, a jelenségek benső lényegéig mélyedni nem képes. Különösen újabb időben nemcsak a zsidó theologusok, hanem a keresztyén tudósok is mind inkább belevesznek a forráskutatás ingoványába s nevezetesen a keresztyénségre nézve is nem azt akarják első sorban tisztázni, mi az, a mi igazán sajátosan keresztyén, hanem csak azt fütetik, mi az, a mi benne idegen, öröklött, pogány vagy zsidó elem. Hát hiszen ezt is ismerni kell. Egy gépet csak az ismer igazán, aki annak minden egyes porczikáját ismeri, összetételét tudja. A keresztyénséget is csak akkor látjuk tisztán, ha mindazokat a tényezőket, a melyek annak alakulásánál közrehatottak, tisztán, világosan ismerjük. De nem szabad aztán e tényezőknél megmaradnunk, hanem az egészet a maga sajátosságában is meg kell figyelnünk. A gépek mindenikében vannak csavarok, kerekek, tengelyek stb. de azoknak más-más felhasználása, összeillesztése, érvényesítése adja meg aztán a gépezet sajátosságát. S elvégre ez a sajátosság a fő, ez a jellemző, ez az érdekes, ezt kell megismernünk. Hogy a keresztyénség a zsidóság köréből nőtt ki, ezt senki sem tagadja, hogy a környezetből, a családi vonásokból sokat vitt magával a világba, ezt természetesnek kell találnunk,