Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 1. évfolyam, 1902-1903 (Pozsony)

Tanulmányok Augustinus tanrendszeréből. Tüdős István dr.-tól

95 megváltást előidéző és még: engesztelödést, kiengesztelést támasztó. Ugyanis nemcsak bűnét veszi el Krisztus az emberiségnek, nemcsak a kárhozat halálától szabadítja meg, hanem ki is engeszteli Istennel: homo Deo reconciliatur. Az ember Istennel kibékül s nem az Isten az emberrel! Nem a menny és föld urának a kibékűlése, hanem az ember-szívnek engesztelödése következik be, a mely ember-szív átalakúl, jóvá, nemessé válik és így lesz Istennel összeköttetésben élővé: lélekben élővé .... Áldozat-halála a Krisztusnak: élet-forrás, mert a bűnnek sötétsége és átka eloszlik és elmúlik, a közbenjárás pedig örök-élet-biztositás, a mely csak Deus-homo — Isten-ember által történhetik, a kinek feltámadása történeti tény, a melyet csak a hivők, a keresztyének fogadnak el, a kiket épen ez a Ilit különböztet meg és választ el minden más embertől. És ez a hit az, a mely által a kegyelem jelentkezik, a mely a régi bűnöket eloszlatja, a javulót támogatja, a szeretetet igazságnak számítja és a félelmet elűzi. Mindezek magszerüleg, elölegezően nagyobbára mindazt tartalmazzák, a mi a nagygyá lett Augustinusnak a rendszerében helyt foglal abban az időszakban, a mely egész élete végéig terjed. Ebben az u. n. végső vagy teljes kifejlésű korban egyébiránt a következő gondolat-menet áll előttünk a Krisztus személye és működése kérdésében: Krisztus, a mi Urunk és megváltónk: Istennek fia istensége, Dávid fia testisége szerint, a ki egyáltalán Fiú névvel nevezendő, mert Istennek fia, még pedig egyetlen és egyszülött, a ki ige volt 8 ez az ige nem Atya, hanem Isten az Atyával! A fiú az Atyától származik, mert „proprium Patri est generare Verbum et Filio proprium est esse Verbum." Ez az isten-fiúság-felvétel az alap az emberré léteihez s az Isten-ember fogalomhoz, a melyek közül az elsőhöz az tartozik, hogy Augustinus a következő kifejezésekkel érezteti a fogalmat is és a valóságot is: assumtio, susceptio, incarnatio, carne indui, induere se carnem, accipere formám servi sive inbecillitatem nostram, fuerit caro et Filius hominis, venit in mundum, missus est, missio stb. Mindez a permixtio-1 jelenti, a mely feltételezi a