Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 1. évfolyam, 1902-1903 (Pozsony)

Jézus Krisztus a nevelés elve. Schneller István dr.-tól

49 ellenkezésbeu vau, a mennyiben amabban a függés érzés, itt pedig a szabadságérzés a határozó. A tiszta éniség álláspontján azonban ezen ellenkezés teljesen megszűnik és pedig azért, mivel az az isteni, a melytől függünk nincs kivülöttünk, minket nem külsőleg meghatározó erő, hanem mi bennünk van és pedig mint a mi egyéniségünkkel, sajátosságunkkal egybeforrott, azt ethisáló erő, ugy hogy éppen ezen isteniben bírjuk személyiségünk alapját. Személyiségünk szabad érvényesülése e szerint nem egyébb mint Istentől való függésérzetünk gyakorlati tételezése. Minél inkább függünk egyéniségünk érvényesítésében isteni czélgondolatunktól, annál szabadabbak vagyunk a világtól, mert annál inkább érvényesítjük sajátos személyiségünket. Minél élénkebb vallási függésérzésünk, annál hatalmasabb erkölcsi szabadságunk érzése. A tiszta éniség álláspontján nincs tehát ellenkezés a vallás és az erkölcs, a függés és a szabadság között. Mind ezek correlat egymást fokozó, tápláló lelki irányzatok, alapjukban egyek s csak a szempont szerint külömböznek egymástól, a mint ugyanis azokat a forrás vagy a lefolyás, az erő vagy érvényesülése szempontjából nézzük. Midőn ezért is vallás-erkölcsi jellemről beszélünk: a jellemet meg nem osztjuk, épp oly kevéssé, mint meg nem osztottuk a tiszta éniség álláspontján állót, midőn azt az egész és az egyes szempontja alá helyeztük. A tiszta éniség állásponján az egészről mondott megfelel a vallásinak s a szervről mondott az erkölcsinek. Mig amott a természettudomány, addig itt a vallás és az ethika köréből vett terminusokkal jelezzük a substantialiter egyazonost. A kérdés már most az, hogy nevelés elméletünk ezen mozgató elvének, czéljának megfelel-e a keresztyén vallás, s hogy nevezetesen Jézus Krisztus személyisége, az ő élete, tana nevelési elméletünk központjába helyezkedhetik-e, s hogy feltaláljuk-e ezen személyiségben, az ő tanaiban azon mozgató erőket, a melyek a jelent is állandóan meghatározzák. Ezen kérdésre igyekszünk megfelelni dolgozatunk második részében. I)r. Schneller István, kolozsvári egyetemi lanár. 3