Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 1. évfolyam, 1902-1903 (Pozsony)

Jézus és a kanaáni asszony. Raffay Sándortól

174 alázatosság és a kegyelemnek Izraelből való várása az, a mit itt Jézus megjutalmaz. Az egész történet jelentőségére nézve is nagyon eltérők a nézetek. Némelyek szerint ez az esemíny indítja Jézust arra, hogy ezentúl a bizalmasok előtt az ő messianitását hirdesse (Holtzmánn); mások szerint hogy a messiási programmba a pogányokat is felvegye (Nippold), vagy hogy a farizeusokkal való összetűzés miatt a szenvedést előre jövendölgesse, Ezek közül Nippold nézete a következetes. De az előző fejtegetések alapján azt se fogadhatjuk el, mert Jézus universalismusa nem itt kezdődik, s mert a pogányok felvételének folytatását történeti tényekben nem látjuk. Ezek nélkül pedig puszta feltevésnél egyéb nem lesz ítéletünk. Ε történetnek Jézusra magára nézve semmiféle különösebb jelentősége nem lehetett, de annál jelentősebb mi előttünk. Jézus életének egy érdekes jelenségét látjuk itt, a mikor a munkában kifáradva, az ellenfél hatalmas ostroma elől kitér, hogy megpihenjen egy kevéssé. Tudományos szempontból pedig fontos ez az elbeszélés azért, mert világos bizonyítéka annak, hogy a synoptikus evangéliumok anyagának egy része olyan forrásból van merítve, amelyben az elbeszélés még teljesen az elbeszélők egyéni felfogása szerint alakulhatott. Ez pedig csakis a szóbeli közlés lehetett. Raffay Sándor.