Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 1. évfolyam, 1902-1903 (Pozsony)
Jézus és a kanaáni asszony. Raffay Sándortól
171 gatása is (Mk. 15, 23), hogy teljesítse az asszony kívánságát, nehogy utánuk kiáltva, elárulja Jézus kilétét. Érthető a gyors visszatérés is, miután a nyugtalanítás itt is megkezdődött. Hogy Jézus csakugyan átment a pogányok földére, ez Márk előadásából világosan kitűnik. Máténál azonban az asszonynak kell kimennie a saját határából, hogy Jézushoz juthasson. Ez az oka annak, hogy az utazást sokan határvető jelentőségűnek mondják. S e tekintetben érdekes és fontos a két evangélium felfogásának eltérése. Máténál a zsidó partikularismus, Márknál az engedékeny universalismus látszik diadalmaskodni. Máténál Jézus egyenesen lehetetlennek, messiási hivatásával ellenkezőnek tekinti a kérés teljesítését, mivel hogy ő csak Izrael elveszett juhaihoz küldetett. Ebben nemcsak hogy Izrael kizárólagos jogosultságát hirdeti, hanem messiási működése körét is szorosan meghatározza. Az elveszettek vagy elveszendők mentésére törekszik csak. S ez a korlátozás csak akkor egyeztethető meg Jézus messiási programmjával, ha Izraelt Pál módjára ő is egészében véve elveszettnek tekintette. Akkor e mondás jelentősége ez: én csakis a zsidók messiása vagyok. Márknál ezt a zsidó partikularismust nem találjuk. Ott Jézus azonnal kész az asszony kérését teljesíteni, amint az Izrael elsőbbségét elismeri. Márknál tehát a páli „zsidónak először, azután a görögnek is" (Róm. 1, 1 6) elv érvényesül. S voltaképpen ez az igazi zsidó felfogás, mely szerint a pogányság csak a zsidóságon keresztül juthat el a messiási ország javaihoz. Jézus szellemének a Máté-féle tudósítás kevésbbé felel meg. Mert Jézus sohasem hirdette Izrael kizárólagosságát. De az elsőbbségét ő is kiemelte. S tette ezt nemcsak az ó test. eszmekörhöz való ragaszkodásából folyólag, hanem az üdvtörténeti fejlődés és helyzet alapján is. Magát a zsidók messiásának tekintette ugyan, de sohasem állította, hogy küldetésének határa Izrael határával azonos. Tanítványait is a föld savának és a világ világosságának mondotta. Hogy mikép értette mégis Izrael elsőbbségét? ezt legvilágosabban az a mondása fedi fel, melyet az asszonyhoz intézett, s melyben sokan durva kíméletlenséget és menthetetlen sértést látnak, de a melyet maga az asszony
