Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 1. évfolyam, 1902-1903 (Pozsony)

Jézus Krisztus a nevelés elve. Schneller István dr.-tól

141 A forráskeresés modern láza egyetlen lépéssel se vitte ugyan előbbre positiv tudásunkat, de annál többet ártott a szentírás és a keresztyénség tekintélyének. A- theologiai tudomány körében a választó a keresztyénség supranaturalis jelleméhez való viszony. Ε szerint az orthodoxia, minden árnyalatában, supranaturalis, tehát nem modern. De vannak, akik a kenotikus christologiát vallják, míg az inspiratio szigorú tanát általában mind feladták s a kánon kritikáját behatóan űzik. A modernismus hatását mutatja az orthodoxia a socialis mozgalmakban való részvételével, az egyesületezésekben, a mindennemű kongressusok tartásában és sok kultusi dologban. Szintén teljesen supernaturalistikus alapon állott magaRitschl s öregebb tanítványai, mint Häring, Gottschick, Bornemann, Reischle, Loofs, Kattenbusch. Hermann és a czikkiró. Ritschl elvetette a hellenistikus formába öltöztetett ókori egyházi christologiát és a Krisztus istenségét Jézus öntudatából és életéből, valamint az apostolok tanúbizonyságából állapította meg. A praeexistenia formája felett nem okoskodott. A csodát fentartotta, mert azt a gondolkodás csak vizsgálhatja, de meg nem döntheti, mert a csoda teljesen a hit körébe tartozik. Ez a hit pedig a Krisztus személyéhez csatlakozik, a ki minden tekintetben megváltója volt a világnak. Jézus testi feltámadását is vitatta az I. Kor. 15. értelmében. Az igazi ritschlianismus és a jobb oldali liberalismus közt a kölönbség az, hogy ezek a Krisztust nem az Isten legnagyobb csodájának, nem az egyetlen és elégséges engesztelőnek, hanem csak erkölcsi példaképnek tartják, halálát martyrhalálnak, feltámadását csak szivbelinek tekintik s a keresztyénséget minden tekintetben rationalisálják. Számtalan árnyalata van, melyek egyikével-másikával a pseudo- és félritschlianusok is egyesültek. De az igazi ritschlianusok nem tartoznak a modernek közé. A liberálisok balpártjánál a theologia teljesen bölcselkedéssé válik s Biedermannt is meghaladja abban, hogy a názárethi Jézus személye és műve iránt a legkisebb pietással sem viseltetik. Ezek istenfogalma pantheistikus, ethikája deterministikus. Akadémiai tanszékük eddig nincs, de számuk szaporodik. A protestantismus élet-