Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 1. évfolyam, 1902-1903 (Pozsony)
Mit akarunk? A szerkesztőktől
7 érdekeit felkarolja, azért áldozatokat is hozni hajlandó. Ε czélnak megfelelőleg jórészt olvasóinkra való tekintetből osztottuk be lapunkat úgy, mint a hogy azt az első számban is bemutaljuk. Negyedévenként adjuk közre a Szaklapot, hogy az idő távolsága ne hasson bénitólag az érdeklődésre. A theologia minden ágát felvettük munkakörünkbe, hogy minden irányú kivánalom kielégítésre találjon. Minden egyes számban lehetőleg befejezett czikkeket közlünk, hogy a kérdés megoldása és az olvasó figyelme meg ne szakittassék. Beszámolunk a külföld munkásságáról, könyvek ismeretésében és lapszemlében, hogy mindenki erről is kellő tudomást szerezhessen. Hisszük, hogy ez a legjobb mód, melylyel a közönség közelébe férkőzhetünk. A legjobb mód, hogy az eddigi közönyt legyőzzük és helyébe pezsgő érdeklődést és buzgó együttmunkálkodást teremtsünk. S ha majdan eljő annak ideje, hogy terjedelmes szakművekkel lépjenek az erre hivatottak a magyar olvasók elé, reméljük, hogy nem fognak elkeseredetten munkájok eredménytelensége felett panaszkodni. Lesz oly közönségünk, mely amint megbecsülte a kisebb méretű fáradozást, készséggel fogja felkarolni a nagy alkotásokat is. íme az okok, melyek Szaklapunk megindítására vezettek, a czélok, melyek után törekszünk. Tudjuk, hogy emberek vagyunk, kik csak emberi fegyverekkel hadakozunk. De tudjuk azt is, hogy felettünk az az Úr virraszt, ki az igazság kutatását bízta gyermekeire, mert ő maga az igazság. Ezért bizunk és hiszszük, hogy az ő áldása nem fog kimaradni, mi nem fogunk megszégyenülni. A szerkesztők.