The Hungarian Student, 1957 (1. évfolyam, 2-8. szám)
1957 / 3. szám
Hungarian Student Newsletter 9 EGY SVÁJCI MAGYAR DIÁK GONDOLATAI A “Magyar Diák”, a Svájci Magyar Egyetemista Szövetség lapjából átvéve Ha valaki megkérdezi, milyen tanulmányokat folytatok, mindig némi büszkeséggel és belső örömmel hozom tudomására: ETH, Abteilung für Elektrotechnik. Ha visszagondolok az otthoni két utolsó évre, eszembe jut, hogy veszett ki belőlem a szakmai ambíció, hogyan fásitott el a kilátástalan jövő. A forradalom mindenkit felrázott, a fiatalokból felgyülemlett energiák törtek fel, mert olyan célokat mutatott, amelyekért érdemes lelkesedni, érdemes élni. Az idegen fegyverek legázolhattak egy országot, de nem győzhetik le egy nép életerejét, amely elég érett arra, hogy maga intézze a sorsát, minden idegen beavatkozástól mentesen. A MAGYAR EMIGRÁCIÓ (folytatás a 6. oldalról) tett formája felé, de a megoldási módok tág változatát nyújtja, ahol az elfogadott alapelvek megvalositásárak gazdag munkaprogramjait lehet felvetni. 3. Emigrációban nincs belpolitika. Aki emigrációban belpolitikát csinál, személyi, pozicionális harcot viv, az áruló. Nem pozíciók, hanem feladatok vannak, amit be kell tölteni. Az a nagyobb ember, aki több feladatot végez el. 4. Az emigráció erkölcsi törvénye : pártok, csoportok, egyének munkában kifejezett nemes vetélkedése az egy cél, népünk felszabadítása érdekében. A szervezési módszer munkatestületek alapítása minden országban, minden helyen, ahol emberek vannak, akik szervezetten hajlandók dolgozni a fenti célok megvalósítása érdekében. 5. Egyetlen magyar sem tekintheti ellenségének a másikat, de elvi és eszmei alapon elsősorban a forradalom és szabadságharc képviselőinek ellen kell állni minden olyan elképzelésnek, amely a magyar nép kinyilvánított akaratát meg akarja hamisitani, vagy ellentétes célok érdekébe állítani. Jó hírünket a világban építeni, továbbfejleszteni ez most minden becsületes magyarnak legfőbb feladata, kötelessége. A jelenünket szézuzhatták, de a jövő mégis a miénk. Erre gondolok most, távol a hazámtól, ez az ami megnyugtat, kiegyensúlyozottá tesz. Deceber első napjaiban, amikor egy ausztriai láger szalmazsákján feküdtem egy éjszaka, megvívtam a nagy belső harcot, és megmaradt reggelre a fogadalom, tisztán leszűrve: ha mégegyszer egyetemre kerülök, minden erőmmel tanulni fogok, mert egyszer hazatérek és akkor nyugodt lelkiismerettel kell az otthoniak elé állnom, nem árultam el az 56-os fiatalokat, kihasználtam az emigráció éveit. Mindent megtanultam, amit szükségesnek tartottam, és részt kérek az uj, szabad haza építésében. Ne félj Hosszú, kedves angyalföldi barátom, nem okozok csalódást Neked. Te ismersz, tudod, hogy gyűlölöm a képmutatást, neked megvallom, a régi sebek lassan begyógyulnak, begyógyítja a nyugodt, biztos környezet. Néha elfog még a honvágy, de nem tépelődöm többé hiábavaló problémákon. A szörnyű tragédia után is az élet megy tovább, és örülni tudok egy jólsikerült laboratóriumi mérésnek, egy ragyogó, tavaszthirdető reggelnek, az uj barátoknak, akik nem ismerik a mi nyelvünket. Terveket szövök újjáéledt ambícióval és nem játszom meg az izzószemü, bozontoshajú, szakállas, tragikushangu forradalmárt. De magyar maradok, és tudatosan vagy tudat alatt uj életem fontos lépéseit egy nép vágyai és törekvései hatják át. Jólesik arra gondolni, hogy évek múlva a mi országunkban is villamos vonatok fognak száguldani, atomerőmüvek épülnek, amelyeket a magyar urán táplál, és otthon leszek én is, magyar mérnök. Addig komoly, céltudatos munkával gyűjtöm a tudást. Örülök, hogy Svájcba kerültem és az ETH-n tanulhatok. A svájci embereknek senki sem szajkózza állandóan a fülükbe hogy “A munka becsület és dicsőség dolga”, mégis munkaszerepek. De munkájuknak látják az eredményeit is. A svájci diákok szorgalmasak, céltudatosak. Az u.n. “máról holnapra élő” emberek itt nagyon ritkák. Kiegyensúlyozottságuk, biztonságérzetük lassan ránk is átáramlik. Erre igen nagy szükségünk van. Megóv attól, hogy kétesértékü, könny üf aj súlyú dolgokra pazarolj uk el energiánkat. A mi szemünkkel nézve talán egy kicsit merevek, de a merevség alatt minduntalan előtűnik az ember, segítőkészségével, megértésével. Megértenek bennünket. Azt hiszem jobban, mint bármelyik más ország, hiszen egy kis ország lakói érezhetik át legjobban egy másik kis ország tragédiájáa. A svájci ember barátsága megbízható, nem akárkinek osztogatja. Mindig meglep, milyen reálisan és józanul látják az egyes emberek értékét. Senkinek sem borulnak a nyakába pusztán azért, mert nagyszerű honfitársai vannak. Megszerettem ezt a furcsa, idegen környezetet, megnyugtató tájaival, józan, komoly embereivel. örülök, hogy ezt választottam második hazámnak. Elgondolkodva fújom ki a filteres cigaretta füstjét. A Fluntern Kirche toronyórája egyet ütött. Kinézek az ablakon, látom a pihenő várost pompás fényeivel, amint félköralakban körülfogja a tavat. SZÖVETSÉGI ÉLETÜNK (folytatás a 5. oldalró) A World University Servicetői megkaptuk az ösztöndíj kérvény űrlapokat, melynek révén munkánk leegyszerűsödik és több segítséget tudunk nyújtani diáktársainknak. Április elején nyilvántartási kártyákra vezettük az Amerikába menekült magyar egyetemisták adatait, s a kártyákat alfabetikussorrendben és államok szerint csoportosítottuk. 1180 egyetemistát tartunk számon. Hozzávetőlegesen, beleértve azokat is, akik nem fordultak ösztőndíjkérelemmel a segélyszervekhez, az Amerikában tartózkodó magyar egyetemisták száma 1500 körül mozog. Megérkeztek az Amerikai Magyar Egyetemista Szövetség tagkártyái, melyek kiküldését a belépési nyilatkozatok megérkezésével párhuzamosan végezzük. Sikerült tagságunk számára ingyen megszerezni egy angol-magyar nyelvtankönyvet, valamint kiosztottunk 150 példányt a szabad magyar rádiók adásait tartalmazó könyvből. Mr. Meanynek, az Amerikai Szakszervezetek vezetőjének továbbítottuk a magyar diákság köszönetét a magyar ügy érdekében kifejtett áldozatos munkájáért. Sikerült szoros kapcsolatot teremteni a Canadai Magyar Egyetemista Szövetség helyi csoportjaival.
