The Eighth Hungarian Tribe, 1985 (12. évfolyam, 1-11. szám)
1985-04-01 / 4. szám
MAGYAR ISKOLÁK SZLOVÁKIÁBAN „Mi a magyarázat?” Az 1980. évi népszámlálás adatai szerint: a középiskölát végzett magyarok százalékaránya 9,35 — szemben a szlovákok 13,27 százalékarányával; az egyetemet-főiskolát végzetteké 1.63, illetve 3.87. A megválaszolandó kérdések leggyakrabban így vetődnek fel: Mi az oka, hogy nemzetiségünk számához, illetőleg a szlovákok arányához viszonyítva mindmáig oly kirívóan alacsony az egyetemet, főiskolát végzett diplomásaink aránya? Mi a magyarázata, hogy a tanügyi hatóságoknak és a sajtónak évek óta tartó s egyre fokozódó erőfeszítései nyomán sem növekedett a magyar nemzetiségű tanulóifjúság számbeli aránya az egyetemeken? Mi idézte elő, hogy az utóbbi években alaposan megcsappant a gimnáziumokba jelentkező tanulók száma—ami szükségszerűen maga után vonja a felsőfokú tanulmányok iránti érdeklődés további csökkenését? Mi tehát a teendő? Hogyan s miképpen volna lehetséges az előrelépés? (...) A magyar tanítási nyelvű gimnáziumokból — országos átlagban — osztályonként a diákok 75-80 százaléka tett felvételi vizsgát valamilyen felsőfokú tanintézetben: 55-66 százalékuk bejutott s mintegy 50-55 százalék be is fejezte tanulmányait: vagyis egy-egy gimnáziumi osztály végzettjeinek a jó fele szerzett egyetemi, főiskolai diplomát. Ezek az adatok pontosan egyeznek a legutóbbi (1980-as) népszámlálás adataival, mely szerint nemzetiségünk számához viszonyítva a gimnáziumi érettségivel rendelkezők százalékaránya 3,2, az egyetemi-főiskolai diplomával rendelkezőké 1,63. Ez utóbbi — népszámlálási — adatok meggyőzően bizonyítják az előbbi, magunk gyűjtötte adatok megbízhatóságát, legföljebb az utolsó (50-55%) jött ki azzal a mindössze néhány százalékkal magasabbra, amennyit a szakközépiskolákból továbbtanulók képezhetnek. A fenti adatoknak az egybevetéséből azt az egyértelmű következteté$t»vonhatjuk le, hogy a vonatkozó időszakban a szlovák diplomások százalékarányát (3,87) csak abban az esetben sikerült volna valamelyest megközelíteni, ha valamennyi gimnáziumi abituriensünk elvégzi az egyetemet — ami ugyebár képtelenség . .. Azóta bő három év telt el, s úgy véljük, egyre nehezebbé válik a felzárkózásunk. Sőt, bizonyosra vehető, hogy diplomásainknak a szlovákokéhoz viszonyított aránya tovább romlik, éspedig többek között a gimnáziumi osztályok számának csökkentése miatt, ami érzékelhetően maga után vonta a középiskola eme típusa iránti bizalom bizonyos fokú megrendülését, az érdeklődők megcsappanását. A magyar tanítási nyelvű iskolába vetett bizalom megrendüléséhez járult hozzá az a főhatósági döntés is, melynek következményeképpen a 70-es évek második felében megszűnt az anyanyelven folyó nemzetiségi pedagógusképzés — noha éppen az 1976-tól érvényben lévő új oktatási rendszert tartalmazó projektum egyértelműen leszögezi: „a nemzetiségi alap- és középsikola valamennyi tantárgyát a tanulók anyanyelvén kell tanítani”. (Dalsi April, 1985 A tizedik évforduló A detroiti Szent Kereszt Egyházközség lelkesen készül, hogy megünnepelje Mindszenty bíboros halálának tizedik évfordulóját. Kétszer látogatta meg Mindszenty bíboros Detroitban a katedrálisszerú magyar templomot: 1947-ben és 1974-ben. A történelmi látogatásokat a templom csarnokában szép bronz emléktábla hirdeti. Jóllehet a látogatások óta a város és benne a templom nagy változáson ment át, és a régi dicsőséget felváltotta az aggódó jelen, Detroitban él a Mindszenty-tisztelet. Minden szentmisében, hétköznap és vasárnap egyaránt, imádkoznak a bíboros szentté avatásáért, és a látogatásokat megörökítő emléktáblához a hívek gyakran tesznek virágot. A tizedik évforduló megünneplésére Torontóból Detroitba jön Borbás Károly vetített képes előadásra. Az előadás 1985. április 21-én, délután 3 órakor lesz a templom márványtermében. Az előadás szünetében a jelenlevők szép Mindszenty-képet vehetnek bekeretezésre. Május 5-én, vasárnap, délelőtt 10 órakor a magyar nagymisét Walter J. Shoenherr detroiti segédpüspök celebrálja, és ó prédikál Mindszenty bíborosról. A szentmise szándéka lesz, hogy az Isten dicsőségére, Isten népének dicséretére és a magyarság megvigasztalására az Egyház Mindszenty bíborost szentnek nyilvánítsa. A szentmisén Edenhoffer Tiborné vezetésével a detroit— windsori kórus énekel. A szentmise után találka és kávézás lesz a templom nagytermében. Minden jel arra mutat, hogy Mindszenty bíboros emléke, a szentté avatási mozgalom erősödése, a bíboros iránti tisztelet és szeretet újból visszahozza a Szent Kereszt Egyházközségbe a külvárosokba szétszóródott detroiti magyarokat. rozvoj esi. vychovnovzdelávacej sústavy. Bratislava, 1977. 24., 50., 73. 1.) Amiből logikusan és szükségszerűen következik, hogy a tanárképzés sem történhet más nyelven. Vajon kell-e bizonyítanunk, hogy felelősségteljes munkáját csakis az a tanár végezheti eredményesen, a társadalmi elvárásoknak megfelelően, aki azon a nyelven képezi magát tanulmányai során — a matematikában, biológiában, történelemben stb. —, amelyen majd tanítania, nevelnie kell. Elvégre az alap- és középfokon egyaránt, a 11-14 és 15-18 éves tanulók életkori sajátosságainak megfelelően: egyértelműen nevelő-oktatás folyik. Ez azt jelenti, hogy az iskola tanítási nyelvét minden egyes tanárnak — és nem csak a magyar szakosnak! — egyrészt szépen, kulturáltan, választékosán, tehát kifogástalanul kell beszélnie, másrészt meg kell felelnie a maga szakterülete támasztotta nyelvi terminológiai követelményeknek is. Nyilvánvaló tehát, hogy olyan készségfejlesztésről van szó, melynek egyidejűleg kell végbemennie a szakmai ismeretek élsajátításával. Szaktudás és ennek megfelelő szakszerű nyelvi kifejezőkészség — egymástól elválaszthatatlanok. Az olyannyira kívánatos kétnyelvűség elérésének is legalapvetőbb feltétele: az anyanyelvi képzettség. Révész Bertalan: Az alapiskolától a diplomáig. Irodalmi Szemle, Pozsony, 1984. 5. Page 13
