The Eighth Hungarian Tribe, 1985 (12. évfolyam, 1-11. szám)
1985-06-01 / 6. szám
LORD BALOGH Balogh Tamás 1905-ben született. Középiskolai tanulmányait a Mintagimnáziumban végezte. Érettségi után a budapesti Tudományegyetem Jogi Karára iratkozott be, ahol Navratil Ákos és Varga István tanítványa volt. Itt szerzett államtudományi doktorátust. 1927-ben elnyerte a berlini Collegium Hungáriáim ösztöndíját és egy évig a berlini egyetemen tanult tovább. Ennek nyomán tette közzé „A német pénzromlás oknyomozó története" című művét, amely a 23 éves fiatal magyar közgazdász első alkotása volt. 1928-tól két éven át, mint Rockefeller-ösztöndíjas az Egyesült Államokban, a Harvard Egyetemen folytatta tanulmányait és 1935- ben új, feltűnést keltő művel lépett a nyilvánosság elé: „Gazdaságpolitika és közgazdaságtan válságban". Átmeneti genfi tartózkodás után, ahol a Népszövetség pénzügyi bizottságának volt helyettes titkára, angliai tanulmányút következett. Nem rajta múlt, hogy a szülőhaza elhagyására kényszerült, de elfogadva a felé nyújtott kezet, új hazát lelt Nagy-Britanniában. Azon kevesek közé számíthatta magát, aki élvezhette Keynes bizalmát. Az 1930- as években londoni pénzintézeteknél dolgozott, 1938-ban néhány évre a brit Országos Gazdaságkutató Intézet munkatársa lett. Tudományos munkássága, részben már ezzel párhuzamosan, később kizárólag Oxfordhoz fűzte, ahol 1940 óta a Balliol College előadója, majd „fellow”-ja volt, de már előbb is az oxfordi egyetem Statisztikai Intézetének volt munkatársa. 1960-tól a közgazdaságtan rendkívüli tanára (reader). Több amerikai, indiai, stb. egyetemen működött vendégprofesszorként. Humanista, széles látókörű tudós volt. Előadásaiban, könyveiben határozottan fellépett a konvencióvá merevedett tudományos nézetek ellen. Munkáiban erős történelmi szemlélet uralkodott. Életének jelentős szakasza volt a fejlődő országok problémáival való törődés. Számos országban (Málta, India, Jamaica, Brit Guinea, Mauritius, Algéria) működött tanácsadóként. A fejlődő országokat a világpolitika igen fontos tényezőjének tekintette. Tevékenykedett a FAO-ban, az ENSZ latin-amerikai és afrikai gazdasági bizottságaiban. Ezekkel kapcsolatban rendkívül gazdag tudományos irodalmi tevékenységet fejtett ki. Kiemelésre érdemesek: „Egyenlőtlen partnerek" (1963-ban megjelent kétkötetes gyűjteményes kiadvány) és az 1965-ben közzétett, „Nyomor gazdaságtana”. Balogh Tamás bár Keynes követője volt sokkal messzebbmenő reformokat sürgetett, mint ami a keynesistákra jellemző. Ezzel kapcsolatban figyelemre méltók: „A munka és infláció” (1970), „Tények és vágyak a nemzetközi gazdasági kapcsolatokban” (1973), „A kapitalizmus válsága” (1978) és „A konvencionális közgazdaságtan elavult-June, 1985 sága” (1982) c. művei. Balogh Tamás kritikusan figyelt ugyan a Szovjetunió gazdaságpolitikájára, de elismerte eredményeit és sürgette az együttműködést. Azt a befolyást, amit különösen az Angol Munkáspárt egykori főtitkárára, Harold Wilsonra gyakorolt, az állam gazdaságszervező funkciója intézményi rendszerének kiépítése érdekében használta fel. Tervezési minisztérium létesítését nem sikerült elérnie, de létrehozták a gazdasági ügyek minisztériumát. Kezdeményezésére alakult meg a tengerentúli fejlesztések minisztériuma is. A Wilson-kormány 1970. évi bukása számára nagy kiábrándulás volt. Átmenetileg visszavonult a politikától. Ekkor ideje nagyobb részét az oxfordi Balliol College-ben tudományos munkával töltötte. Amikor azután újólag munkáspárti kormány alakult, rövid ideig energiaügyi miniszterként tevékenykedett. Fontos szerepet játszott a nemzeti olajipari vállalat megalapításában, ahol átmenetileg az alelnöki tisztséget is betöltötte. A harmincas években hagyta el Magyarországot, de a háború kitöréséig fenntartotta kapcsolatait a magyar közgazdászokkal. 1946-ban mint az UNRRA (az ENSZ háború utáni segélyszervezete) missziójának helyettes feje járt Magyarországon. Tapasztalatait és véleményét magyar újjáépítés és a jóvátétel” című tanulmányában foglalta össze. Az 1946. évi látogatás után a kapcsolat több mint két évtizedre megszakadt. A hetvenes évek elején a Magyar Tudományos Akadémia meghívására járt újra hazánkban. Előadásokat, konzultációkat tartott és sok közgazdásszal folytatott beható eszmecserét. Nemcsak hangsúlyozta magyar származását, de vonzódott minden iránt, ami szülőhazájához — és szűkebb pátriájához, Egerhez — kapcsolta. Nem véletlen, hogy a Times a halála alkalmával írt nekrológban kitért arra, mennyire megkülönböztetett öröm volt számara, hogy a régi budapesti egyetem 1979-ben díszdoktorrá avatta. Az az érzés, amely szülőföldje iránt benne élt. most különös kegyeletet ébreszt. Nemcsak az angol, de a magyar közgazdászok is gyászolják Balogh Tamást. Életműve akkora és olyannyira sikeres, hogy mindkét hazájának jut a dicsőségből. ---------- CSIKÖS-NAGY MINT MEGFÁRADT MADARAK Ha jő az Éjjel a Nappal után, ha jő a Menés után a Megállás, ha jő az Elpihenés a Mozgás után, ha jő a Látás-futás után majd a Várás, — akkor ne félj bízni, és hinni, és remélni: A tisztaszivü mind Utána megy s akik a földön szeretetben éltek, azoknak útja közös-egy: Utána mennek koldusán, szegényen a fáradt szivek, fáradt madarak, s megpihennek hatalmas tenyerében, s Ő biztos, békés fészket ad. Szabó Antal Nt Úr 85 éves Nem tudom szomorúnak elkép zelni. Mindig derű árad belőle. Derű, ami csak a lelki egyensúly gyermeke lehet. Úgy érzem, hogy mindig ilyen volt, mert csak tisztességesen és szolgálóan tudott cselekedni. Legjobb meggyőződése szerint. Meggyőződés szerint. Az ilyen magatartás, első lépésben, napfénytakaró viharfel hőket összevonó. Ha a második lépést meg tudja tenni: VIHARKIVÁLTÓ-vá lesz, de. . . a harmadik lépés után már a napfény mosolyog reá. Lelke fényének visszaverődéseként. Nem kell hangoskodás a győzelemhez, de KITARTÁS az igen. Kitartásából fakad a derű, vagy derűjéből a kitartás? - nem tudom. Mind a kettőnek birtokosa és önzetlen továbbadója. Akihez csak hozzáfért, annak örömmel nyújtotta. És nyújtja. NYOLCVANÖT ÉVESEN is. Negyven éve szolgálja Los Angeles és környéke magyarságát. Angolul is. A szó és tett, nála összefonódott. A Californiai Magyarság 1956. június 22-i számának szerkesztőségi cikkében olvashatjuk: „Nt Szabó Antal tíz éve munkálkodik az egyháznál. (Az Első Magyar Evangélikus és Református Egyháznál. P.S. megjegyzése) Az ünnep nemcsak a reformátusoké volt: részt kért belőle Los Angeles egész magyar társadalma, amely vallásfelekezetre való tekintet nélkül tiszteli Nt. Szabó Antalt, s elismeréssel adózik azért a szép és nagyvonalú munkáért, melyet nemcsak lelki téren, hanem az általános magyar ügyért és gondolatért is folytat". Mi, az Első Magyar Evangélikus és Református Egyház tagjai, hálásak vagyunk az Úrnak, amiért Szabó Antal lelkipásztort nekünk adta, aki mint szeretett Pastor Emeritus és aktív gyülekezeti tag, máig is a miénk maradt. Az Úr Isten áldása legyen továboi életén és élettársáén, akivel együtt végezte és végzi áldásos szolgálatát. PATÓCS SÁNDOR lelkipásztor Page 17
