The Eighth Hungarian Tribe, 1984 (11. évfolyam, 1-12. szám)
1984-09-01 / 9. szám
HARASZTI ENDRE. AZ EZERMESTER — 250 éve született Kempelen Farkas — Az utóbbi évtizedekben egészen megszoktuk, hogy Magyarország nemcsak a hősök, költők és művészek nemzete, de a tudósoké is. Több mint 200 évvel ezelőtt viszont még ritkaságszámba ment az olyan ember, aki tudós feltaláló volt és hírneve messze túlment a Kárpátok-övezte tájon. Kempelen Farkas olyan sokoldalú alkotó volt, amilyet nagyon keveset ismert a magyar technika története. Miután ez a kivételes képességű és korában Európaszerte nagyrabecsült ember 1734. január 23- án — éppen egy negyed évezrede — született, érdemes tiszteletteljesen visszaemlékeznünk rá és alkotásaira. Pozsonyban született és iskoláit szülővárosában, majd Győrött és Bécsben végezte ez a kivételes tehetségű csodagyerek, aki már gyermekkorában is tanújelét adta sokirányú érdeklődésének és alkotókészségének. Atyja Kempelen Engelbert volt, a befolyásos és jómódú kamarai tanácsos, s kezdettől fogva nyilvánvaló volt, hogy a fiúnak az atya nyomdokaiba kell lépnie. Érdekes, hogy — annak ellenére, hogy a tehetséges fiú inkább a technika iránt érdeklődött — neki is jogot és bölcseletet kellett tanulnia, hogy jövendő bécsi karrierjét megalapozza Szem előtt kell tartanunk azt is, hogy Pozsony— a régi magyar királyok koronázóvárosa s a későbbiek folyamán is számos magyar országgyűlés színhelye — a Rákóczi-szabadságharc leverése után mégiscsak a nagyhatalmú Ausztria magyarországi „elővárosa” lett Bécsi jogi tanulmánya befejeztével Kempelen Farkast olaszországi tanulmányútra küldte édesapja s az ifjú tágranyilt szemekkel tanulmányozhatta Itália városainak művészi pompáját és hosszú évszázadok során kialakult technikáját. 1755-ben, 21 éves korában az uralkodónő kinevezte fogalmazónak az udvari kamarához. Érdemes megjegyezni, hogy a magyar történelemben ez az az időszak, amikor még mindig fel-fellángolt a kuruc forradalom eltaposott parazsa és a lázadókat lefejezték, sáncmunkára vagy életfogytig tartó külföldi szolgálatra vitték. A bécsi vámpolitika Ausztriát gazdagította s Magyarországot az eddiginél is megalázottabb gyarmati sorba taszította. A Hofburg hamar felfigyelt a nyolc nyelvet beszélő ifjú tehetségére. 1757-ben — tehát akkor, amikor már folyt a II. Frigyes porosz király elleni „Hétéves Háború" — már udvari kamarai titkárrá nevezték ki. Ez volt az első fontos előléptetése az egyébként 43 esztendeig tartó karrier útján, amelynek során Kempelen a magyar és Eighth Hungarian Tribe erdélyi udvari kancelláriáknál is dolgozott. Az uralkodónő mindig kegyesen csevegett a lángeszű tisztviselővel és hozzájárult ahhoz is, hogy egyik udvarhölgyét vegye feleségül. Ez a házasság mindössze két hónapig tartott, mert a fiatalasszony a himlőjárvány áldozata lett 1766-tól kezdve különmegbizatásai közé tartozott a magyarországi sóbányák igazgatása s e minőségében állandó kapcsolatban kellett lennie az Erdély gubernátorává kinevezett Buccow tábornokkal. Erdély egyébként az előző évben (1765) a „nagyfejedelemség” rangjára lett emelve. Akik a zseniális feltaláló és építőművész életét, munkásságát részleteiben is tanulmányozzák, azok jól tudják, hogy Kempelen tervező volt és épitész, kutató és gépszerkesztő egy személyben. Ő volt Mária Terézia ezermestere. Művészien rajzolt és festett Mégis, hírnevét elsősorban egy pillanatnyi ötletének, egy tréfájának köszönhette. Egy alkalommal egy Pelletier nevű francia mester szórakoztatta a Hofburgban összegyűlt parókás előkelőségeket. A hókuszpókuszok magnetikus trükkökön alapultak. A meghívottak közt ott volt Kempelen Farkas is. Mária Terézia éppúgy fellelkesült a látottakon, mint a jelenlévő urak és úrhölgyek, de az is megfordult a fejében, hogy: ime, a francia udvar alighanem a bécsi előtt jár e téren. A császárné tudta, hogy Kempelen nagy értője a fizikának, ezen belül a mechanikának, tehát kedvenc tanácsosához fordult: — Mondja, Kempelen, tudna valami olyan mechanikai masinát szerkeszteni, amellyel olyan játékot lehetne produkálni, amilyent eddig még sehol sem láttak? Kempelen nem okozott csalódást válaszával. Azt felelte, hogy ha kell, ő még mesterségesebb masinát készít, amely az előadott mutatványoknál csudálatosabb dolgokat fog mutatni. Erre Mária Terézia féléves szabadságot adott neki és felszólította, hogy azonnal lásson munkához. Kempelen visszautazott szülővárosába, Pozsonyba és megkezdte titkos kísérleteit A zseniális magyarnak bizarr ötlete támadt Elhatározta, hogy mesterséges embert készít amely a kor legkomplikáltabb elmebeli tevékenységét fogja bemutatni: a sakkot! A pozsonyi laboratórium volt az a titkos hely, ahol elkészült a „sakktörök”, amelyben Kempelen kiélhette alkotásvágyát bűvészi, mechanikát költői, színpadrendezői és pszichológusi készségét. Az egykorú leírás szerint„Ez a masina negyedfél láb hosszúságú, két láb szélességű és harmadfél láb magasságú kasznyi volt olyan formájú, mint egy íróasztal, négy mozgó lábakon állott, amellyeken ide s oda lehetett tologatni. E masina megett egy széken ült egy férfi fafigura, vagy férfi fakép, török köntösbe öltözködve, középtermetű, amelly a jobb kezével a szekrényre könyökölt a bal kezében pedig egy hosszú szárú török dohányzó pipát tartott, olyan positúrában, mintha éppen abban a szempillantásban vette volna ki a szájából. A sakktábla a kasznyira volt lesrófolva és azon a fafigura vagy kép a szemeit mindig rajta tartotta.” 1770-ben volt az a „nagy nap", amikor a zseniális magyar elsóízben mutathatta be „törökjét” az Udvarban, egyelőre csak Mária Terézia és néhány bizalmasa előtt — Eleget tettem — mondta Kempelen — az uralkodónőnek legmagasságosabb parancsának és elkészítettem egy olyan gépet amilyen eddig nem volt a világon ... A gép eljátszik egy parti sakkot bárkivel, aki hajlandó vele megmérkőzni... Cobenzl Ludwig gróf (1753—1809), a neves diplomata vállalkozott es az udvari szertartásmester jelére kezdődött az izgalmas játszma. Kempelen úgy tett, mintha „felhúzná” a szerkezetet Lélegzetet is vosszafojtó csendben lépett a „török”. A gróf hamarosan feladta a kilátástalan küzdelmet — Ez a Kempelen boszorkánymester... — suttogták a teremben. A „sakkozó török” minden játszmát megnyert Ha nagyritkán vesztett, akkor híre kelt hogy „nyerni engedte” ellenfelét Még feltett kérdésekre is felelt mégpedig igen elmésen: az elébe tett ábécés táblán betűzte le a választ Kempelen minden játszma előtt megmutatta a szekrény belső részeit annak igazolására, hogy oda senki be nem bújhatott A „török” sikert aratott egész Európában! Fejedelmek vágytak látására, könyv, füzet újság egyre-másia foglalkozott vele. Kempelen menekülni igyekezett az efajta kókleres népszerűségtől. Mária Terézia azonban utasította, hogy járja be gépével a kontinenst vigye el a bécsi udvar e csodáját mindenhová. Gépét a feltaláló soha egyedül nem hagyta Ma már tudjuk: a gépben egy aprótermetű sakkjátékos volt elbújtatva... Kempelen tudta, ha a királynő megtudja, hogy tulajdonképpen ót is az orránál fogva vezette, akkor nagyon megharagszik rá. Mindent elkövetett, hogy egyéb találmányaival, művészi működésével megtartsa kegyeit Megtervezte és megépítette a híres schönbrunni szökőkutat (1772), levezette a budai királyi várpalota építési munkálatait (1776), megtervezte a budai várbeli karmelita templomot amelyet később II. József „Várszínházzá” alakított át Gőzgépeket Em» 19
