The Eighth Hungarian Tribe, 1984 (11. évfolyam, 1-12. szám)

1984-07-01 / 7. szám

UNIÓT MAGYARORSZÁGGAL! SZÉKELY AZ ERDÉLYI BIZOTTSÁG HIVATALOS No. 25. 1983. december NÉP ÉRTESÍTŐJE 25. szám RENDET ERDÉLY ÜGYÉBEN Amikor ennek az írásnak a cí­mét leírjuk, arra gondolunk, hogy Erdély ügyének elsősorban nem rendre van szüksége, hanem ered­ményekre; előrehaladásra az erdélyi magyarság helyzetének javulásá­ban. De ez rajtunk, az amerikai és más kontinenseken letelepedett ma­gyarságtól csak annyiban függ, hogy milyen mértékben tudjuk meggyőz­ni illetékes kormányainkat, hogy tá­mogassanak. A román kormány ha­tékony befolyásolására erős orszá­gok kormányai, elsősorban az Egye­sült Államok kormánya, rendelkez­nek a szükséges hatalommal, nem az emigráció. De hogy valamilyen értelmes rend legyen az Erdély ügyében évtizedek óta folyó emigrációs munkásság­ban, az már kizárólag rajtunk, az emigráción múlik. The “CARPATHIAN OBSERVER” and the “SZÉKELY NÉP” is now available for the readers of the "Eighth Tribe” magazine, at a special lower price. One year subscription: $8.00, overseas airmail $10.00, payable in U.S. funds. Both magazines are published, twice a year each, by the American Committee of Transylvania, Inc., a non-profit organization to promote human and national rights for the Hungarian population of Transylvania since 1965. SUBSCRIPTION FORM Name: ________________________ Address: ______________________ Mail check or money order payable to: COMMITTEE OF TRANSYLVANIA, INC. 2808 East 124th Street Cleveland, Ohio 44120 Ennek a több helyről és több fej­ből kiinduló tevékenységnek az elő­nye az, hogy az egyéni kezdeménye­zések termékeny talajából szárma­zik. Egyben ugyanez az árnyoldala is, minthogy a különböző szemek különböző megoldásokat látnak az egyetlen útként s így különböző irá­nyokban igyekeznek az illetékes kormányszerveket befolyásolni. A különböző irányzatokat egy u.n. er­délyi egység kiépítésével lehetne el­vileg egy irányba terelni. De ha az ilyen célú igyekezet (amely valóban él és munkálkodik) sikert is aratna, az egyenirányítás kérdését akkor sem lehetne megoldottnak tekinte­ni. Éspedig azért nem, mert mindig felléphetnek, és fel is lépnek Erdé­lyért aggódó egyének és alakulhat­nak új szervezetek, akik és amelyek egyéni kezdeményezéssel veszik fel a kapcsolatot (rendszerint írásban) a kormány egy-egy ágazatával és a maguk elképzelése szerint próbálnak az erdélyi probléma megoldásához javaslatokat tenni, anélkül, hogy a már addig kijárt utakat és irányza­tokat figyelembe vennék. így aztán a szépen kiépítendő egység, összhang, együttműködés, amely a meglévő összes erdélyi szer­vezeteket egy táborba hozza, már nem foglalná magában a később megalakuló szervezeteket és általá­ban az egyéni szellemi harcosokat. Az erdélyi egység az Egyesült Ál­lamokban nagy lépést tett előre 1979-ben, amikor az Erdélyi Bizott­ság kezdeményezésére létrejött az Északamerikai Erdélyi Szervezetek első konferenciája, ahol megalakult a tagszervezetek működésének egyenirányítására szolgáló Koordi­náló Bizottság. A Bizottság tagszer­vezetei az Erdélyi Bizottság, az Amerikai Erdélyi Szövetség, a Com­mittee for Human Rights in Ruma­nia, az Amerikai Magyar Szövetség és a Kanadai Magyarok Szövetsége. Az Északamerikai Erdélyi Szerveze­tek meglehetős széles alapokon nyugvó csoportosulás, mely éven­ként legalább egyszer konferenciára gyűl össze, ahol az elmúlt időszak tapasztalatai és a nemzetközi hely­zet figyelembevételével megvitatják, majd meghatározzák és összehan­golják a következő év teendőit. (Eb­ben a csoportosulásban csak egyet­len egy országos jellegű USA beli szervezet nem vesz részt. Azért nem, mert önállóan kíván működni.) A legutóbbi konferencia foglalkozott azzal a kérdéssel, melynek lényege: “rendet Erdély ügyében” és hozott egy Határozatot a helyzet orvoslása céljából. Reméljük, hogy a Határo­zat országszerte, sőt talán világszer­te is elterjed. Ebben erősen számo­lunk az amerikai és más magyar saj­tó segítségére, amelynek a Határo­zat szövegét a közlés kérésével meg­kapták a Koordináló Bizottságtól. A Koordináló Bizottság a Hatá­rozatot azzal a céllal hozta, hogy megkísérelje a nagy közönség, újabb erdélyi szervezetek és aktív egyének figyelmét felhívni az együttműkö­désre. Javaslatainkkal nem uralni akarjuk a jövőben fellépő erdélyi aktivistákat és szervezeteket. Csu­pán tájékoztatni kívánjuk őket s az­tán azt csinálják, amit jónak látnak. Esetleg magukévá teszik javaslata­inkat, esetleg nem. Ez már az ő dol­guk. De az is lehet, hogy ők adnak nekünk új és felhasználható gondo­latokat. A lényeg az Erdély ügyében mun­kálkodóknak egymást kereső és megtaláló, állandó jellegű kapcsola­ta, mert nincs kizárva, hogy átütő eredmények hiánya részben az ame­rikai-magyar erdélyi egység hiá­nyára vezethető vissza.

Next

/
Oldalképek
Tartalom