The Eighth Tribe, 1980 (7. évfolyam, 1-12. szám)

1980-11-01 / 11. szám

Page 16 THE EIGHTH TRIBE November, 1980 DR. BOGNÁR KÁLMÁN: Búcsú Bárczay Zoltántól Bárczay Zoltán volt földbirtokos, okleveles gazda, artalékos tüzérfőhadnagy, minden igaz magyar ügy lelkes támogatója, 1980. május 3-án nemes lelkét visszaadta Teremtőjének; itt hagyott bennünket... kor is. ha mindig a rossz oldalra kerültünk, és a ránk szakadt bajokért sohasem a magyar katonát telted bűnbaknak.. . Lelked hazajárt az ősi földre, a haj­szálgyökerek oda téged mindig visszahúztak. Áldás és béke poraidra! ☆ ☆ BARÁTH ANNA Bárczay Zoltán ősi református családból szárma­zott, és augusztus 27-én töltötte volna be a 78. életé­vét. Az Úr megmásíthatatlan szent akaratába bele­nyugodva, május 7-én temettük, búcsúztattuk a sara­­sotai Roberts temetkezési vállalat kápolnájában. Az ünnepélyes gyászszertartást földije, Ferenczy Pál, a floridai lakelandi magyar református egyház nvugal­­mazott lelkésze végezte, aki mélyenszántó búcsúztató­jában részleteiben is méltatta, értékelte az elhunyt termékeny életét, sok küzdelmét, az elért eredménye­ket. Az ünnepi gyászszertartás alatt a helyi magyar egyesület is képviselve volt; volt katonabajtársai dísz­sorfalat álltak a koporsónál, és a volt elnök keresetlen szavakkal búcsúzott a volt régi fegyveres testületek nevében is a halottól. Legmegrázóbb volt a Kalifor­niából érkezett Júlia leányának szép énekszólója és filozofikus megemlékezése az apáról és a tőle kapott lelki örökségtől ... Szőkébb családján belül a küzdel­mekben soha el nem fáradó hűséges felesége mellett két leányán keresztül nyolc unoka gyászolja a legjobb férjet és édesapát, a megértő, szerető nagyapát. Kiter­jedt rokonsága otthon és külföldön egyaránt érezni fogja a veszteséget, amit halála jelentett a magyar­ságnak, hiszen ők is tudták nagyon jól, hogy Bárczay Zoltán a legigazabbak közé tartozott, akinek a bite a magyarság megmaradásában szilárd és megingatha­tatlan volt. ☆ Nekem is nehéz a búcsú Tőled, mert jó munkát végeztél, mindig a helyes úton haladtál! Megilletődés­­sel gondolok első találkozásunkra is négy évvel eze­lőtt, St. Petersburgban. Magyar kulturális ankétre mentünk mindketten, és néhai Balogh István refor­mátus lelkész mutatott be bennünket egymásnak. Az akkor még makkegészséges “szép szál magyar” — aki Te voltál —-, engem az Árpád apánkkal érkezett egy­kori lovas magyarokat juttatta eszembe, jóllehet én — régi fegyvernemem szerint — valamikor a repülő "huszárok” közé tartoztam. Bölcs nyugalmad akkor is, mértéktartásod később is. mindig imponált nekem, és a párdueos “hadrontó" magyarokra emlékeztettél, így maradsz meg továbbra is az én emlékezetemben örök huszárnak lovas magyarnak —. aki a magvar katona múltbeli tevékenységét mindig értékelted, ak­AZUTÁN Azután A semmibe zuhanó fejem Védő tenyerembe ejtem. Óh, én tanácstalan! Részeg áramlatok szikrázva Futnak által testemen: Tör élesek, bolond ítók . . . A jaj szavában vibrál szemem. Minden szál remeg már, Mely diktálja a Létet. Idegeim acél-hárfa húrok, most elpattannak: Adj szeretetet! Erre felzokogok. Majd sután felemelem Hajtásra tanított fejem. És azután? ! ... VÁRLAK... A gondolat is keres, kapkod mohón, mint csecsemő az anyamellhez, édesre éhezve — vágyón. A kis padlásszoba is sietve a rend ruhájába öltözik menyasszony-pirulón. Még az ünnep illatát lengető szél is beköszönt a vendéget váró ablakon. De már a betűk a verssorok is mámoros táncba szédülnek énvelem meg a rózsámmal az asztalon, mert várlak — a jöttödet várom ki sem mondhatón. Baráth Anna Budapesten született. A Rózsabegyi-szi­­niiskola növendéke volt. 1968 decemberében férjhez ment, s így Kanadába került. Torontóban él. Jelenleg a Ryerson Főiskola könyvtárszakán tanul. Szabad­idejében verseket ír és a szavalás művészetét gya­korolja. Verseinek középpontjában az élő ember áll, környezetével együtt. Filozófia és stílusirányzat alko­tás közben nem befolyásolja. Hőseit, költői képeit az első hallás után a szívünkbe fogadjuk. Tehetsége kibontakozása után sokat hallunk még róla. EGYSZÁZÖT ÉV TAMÁSIBAN Könnyű László újabb kötete a Tamásy grófok története 1339 és 1444 között. A magyar középkor egy részét tárja magyarok eseményein keresztül. A dokumentált politikai és elénk egy magyar főúri család és a velük együtt élő tamási kulturális tanulmány az Árpád-örökség átvételével, az első Tamásyval 1339-ben kezdődik Károly Róbert alatt. Folyta­tódik a Tamásyak életével Nagy Lajos, Mária, Zsigmond, Albert, Erzsébet és V. László alatt. Befejeződik Ulászló és az utolsó Tamásy hősi halálával a várnai csatában 1444-ben. Ez az a kor, mikor három tenger mosta határainkat. Amikor európai nagyhatalom volt Magyarország. Amikor vezetőrétegünket a nagymagyar gondolat irányította. Amikor az Óhaza az európai kultúra kincstára volt. A törökök és németek által elpusztított történelmi Magyarország töredé­keiből szívós kitartással állította össze Könnyű László az elsüllyedt magyar középkor egyik részének mozaikját. A 124 oldalas olvasmány 124 történelmi képpel, 5 tér­képpel és Tallós Móricz hírneves festőművész rajzaival jelent meg. Ára puhakötésben, szállítási költséggel együtt $7.00. Megrendelhető a pénz beküldésvei: American Hungarian Review, 5410 Kerth Road, St. Lotus, Mo. 63128, USA.

Next

/
Oldalképek
Tartalom