The Eighth Tribe, 1979 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1979-10-01 / 10. szám
Fage 12 THE EIGHTH TRIBE October, 1979 A Bethlen Gábor Év gondolata ugyancsak Haraszti Endrétől származik, de lelkesen felkarolta a tervet Wass Albert is. A jubileumi év bevezetőjéül Bethlen Gábor alakjának bemutatására Haraszti Endre hatalmas tanulmányt készített, melynek híre Washingtonig is eljutott. Ilyen előzmények után hívta meg a washingtoni Mindszenty József Szabadegyetem Haraszti Endrét, hogy ő tartsa meg az 1979-80. évfolyam első előadását, annak keretében ismertetve a Bethlen Gábor-tanulmányt. Előadás Washingtonban Az előadásra szeptember harmadik vasárnapján került sor, a magyar mise után. A washingtoni magyaroknak éppen egy héttel előbb az Erdélyért folyó küzdelem kiemelkedő alakjával, Wass Alberttal volt alkalmuk találkozni, s így érthető érdeklődéssel várták az “Origin of the Rumanians” című kitűnő angol nyelvű kötet szerzőjét, Haraszti Endrét. (A tanulmány —• Wass Albert “Documented facts and figures on Transylvania” és Nánay Júlia “Transylvania” című könyvei mellett — egyike az erdélyi problémával foglalkozó legjobb kézikönyveknek. A Danubian Press egyébként a közeljövőben szándékszik újra kiadni mindhármat — közös kötetben.) Várakozásában senki sem csalódott, mert oly nívós, nagy ívelésű előadást hallhattak a megjelentek, amilyen — egybehangzó vélemények szerint — még alig hangzott el a Mindszenty Szabadegyetem keretében az eddigi kilenc éve alatt. A közönséget különösen Haraszti Endre színes előadói stílusa ragadta meg, ahogy az évszázadok távlatából felsejlő eseményeket hallgatósága elé vetítette, és — vérbeli történész módjára — soha nem mulasztotta el a párhuzamok és a tanulság megvilágítását. A rövid egy órában nemcsak kitűnő korrajzot adott, de Bethlen Gábor sokrét) alakját is plasztikusan elevenítette meg. Bethlen Gábor, az államférfi Megismerhettük az előadásból Bethlen Gábort, az államférfit, akit 1613. október 23-án erdélyi fejedelemmé választottak, s akinek később volt ereje visszautasítani Szent István felajánlott koronáját. Megismerhettük a diplomatát és a hadvezért, aki ha lehetett, diplomáciai eszközökkel, ha kellett karddal védelmezte hőn szeretett Erdélye önállóságát. A Mohács után három részre szakadt ország keleti részén Erdély képviselte és őrizte a magyar függetlenségi gondolatot, a magyar kultúrát. És ez elsősorban Bethlen Gábornak köszönhető. Ő a legnehezebb politikai körülmények között, Bécs és Sztambul hódító törekvéseivel egyaránt szembehelyezkedve, nemcsak biztosította a magyarság megmaradását, de kulturálisan és gazdaságilag egyaránt virágzó országot teremtett Erdélyben. 1619-ben hadaival körülzárta Bécset, és a császárt csak a szerencse mentette meg a teljes vereségtől. 1620-ban a besztercebányai országgyűlés Magyarország királyává választotta, 1623-ban pedig megverte Wallensteint, kora híres hadvezérét. Pázmány Péter levele Haraszti Endre előadásában hosszasan foglalkozott a kálvinista Bethlen Gábor és az ország katolikus főurainak viszonyával. Amikor Bethlen a nemzeti létért harcolt Bécs ellen, nem az számított, ki katolikus, ki protestáns, hanem az, hogy ki a magyar: sok katolikus főúr támogatását is elnyerte. Pázmány Péterrel, az ellen-reformáció vezéralakjával kölcsönösen tisztelték és becsülték egymást. Ennek bizonyítására Haraszti Endre felolvasta Pázmány egy levelét, mely a nikolsburgi béke után, 1622. január 10-én kelt, és így kezdődik: “Az Úristen Fölségedet az új esztendőben, majd ezekkel a szavakkal fejezi be a levelet: “Tartsa meg és áldja meg Isten Fölségedet sok jókkal! Fölségednek jó szívvel szolgáló Pázmány Péter esztergomi érsek.” Bethlen Gábor, Erdély legnagyobb fejedelme, az erdélyi aranykor megteremtője, aki tudatos folytatója volt a Martinuzzi Fráter György által elkezdett “egyensúlypolitikának”, amellyel a két nagyhatalom közt “két pogány közt egy hazáért” küzdve biztosította a magyarság túlélését, 1629. november 15-én, 350 évvel ezelőtt hunyta le örökre a szemét. A halálos ágyon mondott utolsó szavait mindnyájan ismerjük: “Ha Isten velünk, ki ellenünk?”, és ezek örökül maradtak ránk ettől a nagy férfiútól, igaz hazafitól.
