The Eighth Tribe, 1979 (6. évfolyam, 1-12. szám)

1979-10-01 / 10. szám

Fage 12 THE EIGHTH TRIBE October, 1979 A Bethlen Gábor Év gondolata ugyancsak Ha­raszti Endrétől származik, de lelkesen felkarolta a tervet Wass Albert is. A jubileumi év bevezetőjéül Bethlen Gábor alakjának bemutatására Haraszti Endre hatalmas tanulmányt készített, melynek híre Washingtonig is eljutott. Ilyen előzmények után hívta meg a washingtoni Mindszenty József Szabadegyetem Haraszti Endrét, hogy ő tartsa meg az 1979-80. év­folyam első előadását, annak keretében ismertetve a Bethlen Gábor-tanulmányt. Előadás Washingtonban Az előadásra szeptember harmadik vasárnapján került sor, a magyar mise után. A washingtoni ma­gyaroknak éppen egy héttel előbb az Erdélyért folyó küzdelem kiemelkedő alakjával, Wass Alberttal volt alkalmuk találkozni, s így érthető érdeklődéssel vár­ták az “Origin of the Rumanians” című kitűnő angol nyelvű kötet szerzőjét, Haraszti Endrét. (A tanul­mány —• Wass Albert “Documented facts and figures on Transylvania” és Nánay Júlia “Transylvania” című könyvei mellett — egyike az erdélyi problémá­val foglalkozó legjobb kézikönyveknek. A Danubian Press egyébként a közeljövőben szándékszik újra kiadni mindhármat — közös kötetben.) Várakozásában senki sem csalódott, mert oly nívós, nagy ívelésű előadást hallhattak a megjelentek, amilyen — egybehangzó vélemények szerint — még alig hangzott el a Mindszenty Szabadegyetem kereté­ben az eddigi kilenc éve alatt. A közönséget különösen Haraszti Endre színes előadói stílusa ragadta meg, ahogy az évszázadok távlatából felsejlő eseményeket hallgatósága elé vetítette, és — vérbeli történész módjára — soha nem mulasztotta el a párhuzamok és a tanulság megvilágítását. A rövid egy órában nem­csak kitűnő korrajzot adott, de Bethlen Gábor sokrét) alakját is plasztikusan elevenítette meg. Bethlen Gábor, az államférfi Megismerhettük az előadásból Bethlen Gábort, az államférfit, akit 1613. október 23-án erdélyi feje­delemmé választottak, s akinek később volt ereje visszautasítani Szent István felajánlott koronáját. Megismerhettük a diplomatát és a hadvezért, aki ha lehetett, diplomáciai eszközökkel, ha kellett karddal védelmezte hőn szeretett Erdélye önállóságát. A Mo­hács után három részre szakadt ország keleti részén Erdély képviselte és őrizte a magyar függetlenségi gondolatot, a magyar kultúrát. És ez elsősorban Beth­len Gábornak köszönhető. Ő a legnehezebb politikai körülmények között, Bécs és Sztambul hódító törekvéseivel egyaránt szem­behelyezkedve, nemcsak biztosította a magyarság megmaradását, de kulturálisan és gazdaságilag egya­ránt virágzó országot teremtett Erdélyben. 1619-ben hadaival körülzárta Bécset, és a császárt csak a sze­rencse mentette meg a teljes vereségtől. 1620-ban a besztercebányai országgyűlés Magyarország királyává választotta, 1623-ban pedig megverte Wallensteint, kora híres hadvezérét. Pázmány Péter levele Haraszti Endre előadásában hosszasan foglalko­zott a kálvinista Bethlen Gábor és az ország katolikus főurainak viszonyával. Amikor Bethlen a nemzeti létért harcolt Bécs ellen, nem az számított, ki katoli­kus, ki protestáns, hanem az, hogy ki a magyar: sok katolikus főúr támogatását is elnyerte. Pázmány Péterrel, az ellen-reformáció vezéralakjával kölcsö­nösen tisztelték és becsülték egymást. Ennek bizonyí­tására Haraszti Endre felolvasta Pázmány egy levelét, mely a nikolsburgi béke után, 1622. január 10-én kelt, és így kezdődik: “Az Úristen Fölségedet az új eszten­dőben, majd ezekkel a szavakkal fejezi be a levelet: “Tartsa meg és áldja meg Isten Fölségedet sok jók­kal! Fölségednek jó szívvel szolgáló Pázmány Péter esztergomi érsek.” Bethlen Gábor, Erdély legnagyobb fejedelme, az erdélyi aranykor megteremtője, aki tudatos folytatója volt a Martinuzzi Fráter György által elkezdett “egyensúlypolitikának”, amellyel a két nagyhatalom közt “két pogány közt egy hazáért” küzdve biztosítot­ta a magyarság túlélését, 1629. november 15-én, 350 évvel ezelőtt hunyta le örökre a szemét. A halálos ágyon mondott utolsó szavait mindnyájan ismerjük: “Ha Isten velünk, ki ellenünk?”, és ezek örökül ma­radtak ránk ettől a nagy férfiútól, igaz hazafitól.

Next

/
Oldalképek
Tartalom