The Eighth Tribe, 1978 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1978-09-01 / 9. szám
September, 1978 THE EIGHTH TRIBE Page 15 adminisztráció teljesen elfogadhatatlannak minősíti-e ezt a véleményt? Dr. Brown válaszában elismerte, hogy az elnöki vétónak van politikai (előny) következménye, ám az elnök azt elsősorban nemzetvédelmi és nem politikai okokból tette. Dr. Brezezinski főtanácsadó — közbeszólva — kijelentette, hogy az elnök kizárólagosan nemzetvédelmi megfontolástól vezetetten vétózta meg a 2 billió dolláros törvényjavaslatot és csak azt megtetten realizálta az abból fakadó esetleges politikai előnyt. Dr. Töröknek arra a kérdésére, hogy Európában vájjon nincs-e a szovjet katonai hatalom előnyben az Egyesült Államokéval szemben és tegyem mert különben éhenhalok és ahhoz nincs jussa ennek a világnak, hogy engem elveszítsen éhen. Mikor a szekér odaért elém, az út közepére ugrottam és elkiáltottam magamat: “állj !” És a puskát rászögeztem a szekérre. A ló, amelyik a szekeret húzta, félrehőkölt ijedtében, aztán megállt. Olyan sötét volt, hogy jóformán semmit nem láttam. Oda léptem a szekérhez, kezemben a puskával. “Leszállni! Minden ember!” Az ülésen valaki megmozdult. “Igen kérem, igen” nyöszörögte egv ijedt asszonyi hang. Aztán ott állt előttem egy asszony a sötétben és hallottam, ahogy a fogai összekoccantak a félelemtől. Igyekeztem tartani a hangot, azt a kemény, durva, rablóhoz illő hangot. “Mi van a szekérben?” “Az uram”. “Szálljon le ő is ! Hé!” ordítottam a szekérre “leszállni! Nem hallotta?!” “Nem hallja” dideregte mellettem az asszony “nincsen magánál. . .” “Mi van vele?” “Megverték. A komiszár, meg a csendőrök. Viszem a kórházba Éjszaka vihetem csak, mert nappal meglátják és nem engedik. ..” Úgy álltam az asszony előtt nehány pillanatig, mint akinek valami a fejére esett és csak áll és szólani sem tud, mozdulni sem. “Tessék a pénz . . .” szólalt meg újra az asszony és egy kendőt oldott ki a nyakából” ennyi van csak ... a kórház miatt szedtem össze ezt is . . . de ha kell. . .” “Nem kell” mordultam az asszonyra és a hangom vad volt és goromba, nehogy elsírjam magamat ott előtte. “Élelmet adjon. Ruhát”. Egv jókora batyut húzott elő onnan. “Tessék” mondotta és sóhajtott. “A felét megtarthatja” vicsorogtam reá. De az asszony ide adta az egészet. “Egy sógorom van a városban, majd eszünk annál” mondta. Valami szorongatta a torkomat, amikor átvettem tőle a batyut. Az asszony újra sóhajtott. “Nyomorúság mindenhol. Milyen ruhát adjak? Van egy pokrócom, meg ez a nagykendő. . .” “Ne adjon semmit” förmedtem reá “üljön föl és menjen”. Az asszony sóhajtott, visszaült a szekérre és kezébe vette a gyeplőt. “Isten áldja .. .” mondotta halkan. Aztán a ló megindult és én ott maradtam egyedül az országúton, az első rablott holmival a kezemben. És az eső esett. Reggel havazásba ment át. Havazott egész nap. Fent a Butkán megmaradt a hó és ellepte lassan sziklákat, a széltörés egymásra dőlt fatörzseit, a sürü fiatal fenyőket. Egész nap a barlang szájában ültem és néztem a havazást. És arra gondoltam folyton: rabló vagyok. Olyan, aki elveszi a másét. Aki munka nélkül jut kenyérhez a máséból. És arra gondoltam: ha apám eljönne a föld alól és arcul ütne, igaza lenne neki. És ha anyám kijönne a föld alól és az arcomba köpne, igaza lenne neki is. És arra gondoltam: milyen jó, hogy nem kelhetnek ki a föld alól és igy megőrizhetik a maguk igazát. folytatjuk — ott is eredményesen tudnánk-e szembe-szállni egy szovjet katonai lerohanással, Dr. Brown — méltatva a szovjet katonai erejét, felkészültségét, mint le nem becsülendőt — mégis röviden azt mondotta, hogy nem szeretné az Egyesült Államok katonai erejét, felkészültségét elcserélni a Szovjet Unióéval. — A későbbi felszólalók főleg ipari, katonai-ipari kérdéseket tettek fel. Az Értekezletet követően a meghívottak a Fehér Ház “State Dining Room”-jában vettek részt egy fogadáson. Magyar részről jelen voltak Dr. Béky Zoltán, az AMSz elnöke; Dr. Török Dénes, az AMSz alelnöke; Dr. Török Dénesné az AMSz országos titkára; Nt. Bertalan Imre, AMSz alelnök, a new brunswicki Magyar Napok szervezője és felesége is, Eszenyi László a Magyar Református Egyesület ügyvezető alelnöke és a Külügyben szolgálatot teljesítő Tóth Csanád. A Magyar Üzletemberek Szövetsége, (Hungarian Business Association) felhívja Pittsburgh és környéke magyarságának a figyelmét a szeptember 23-án tartandó kézimunka és festmény kiállítására és versényére. A kézimunka verseny nyerteseit díjakban részesíti a bíráló bizottság. A fényes délutánt díszvacsora és bál követi majd a Howard Johnson’s “Burgundy” báltermében. A zenét a Mickey zenekar fogja szolgáltatni. A Pittsburgh-1 Egyetem, “Magyar szoba” javára, annak újra dekorálására, szépítésére szánják a bevételt. Kérjük a magyarság támogatását erre a nemes célra. Jelentkezési lapokat az alanti címen lehet kapni: H.B.A. Mrs. István Tuba 7125 Saltsburg Rd. Pittsburgh, Pa. 15235 114
