The Eighth Tribe, 1978 (5. évfolyam, 1-12. szám)

1978-05-01 / 5. szám

May, 1978 THE EIGHTH TRIBE Page 23 gyár Képzőművészek Világszövet­sége. Micsoda felemelő tudat lehet ottani véreinknek, hogy a szabad világ magyarsága nyilvántartja őket és szolidaritást vállal nagy szenvedésükben. Micsoda felemelő gesztus lenne, ha úgy az áldozatos egyének, mint szervezetek elkül­­denék ezt a lexiont a megszállott országrészek magyar művészeinek? Az írás marad, — mondja a be­vezető. Valóban, a történelemnek készült ez a mű. Ezer külföldi ma­gyar művésznek emlékműve ez. Művészeké, akikre büszkék lehe­tünk és akik fáklyahordozói az egész világon a magyar tehetség­nek. Elsimeréssel kell megemlé­keznünk a szerkesztőkről és a ki­adóról, akik ezen emlékmű darab­jait, tégláit szorgalmas munkával összehordták és nagy anyagi áldo­zattal kiadták. Pártfogást érdemel­nek, mert az összes magyar hiva­tásrendek és a társemigrációk kö­zött is az elsők voltak, akik a vilá­gon szétszórt magyar művészeket összefogták és bizonyságul felmu­tatták. Most az olvasóké a szó: megmutatni, hogy az ilyen fajta történelmi munkát értékelik és megbecsülik a magyarok. Buday Erzsébet tek. Eszembe jutott, hogy milyen régen is voltam utoljára templomban és elfogott a vágy, hogy ott álljak újra a szép, magos és tiszta palotá­ban a többi emberek között és érezzem azt a tiszta és szép nyugalmat, ami az Úristen közelében száll alá az emberre. Bementem én is a temp­lomba és megálltam hátul, ahol nem láthatták annyira rongyos gúnyá­mat. Szép volt hallani megint az orgonát és az éneket és eszembe jutot­tak ettől a régi idők, mikor még nem voltam egyedül és nem kellett hátul megállják, ha templomba jöttem. Aztán beszélni kezdett a pap és az ördögről beszélt, aki a földön uralkodik és tetszetős gúnyát ölt magára, hogy az emberek ne ismerjék föl, ha közéjök megyen. Az ördög megtanulta a szép szavakat is, mon­dotta a pap, beszél békéről, igazságról, testvériségről, hogy megtévessze ezzel az embereket. De amikor békét mond, gyilkosságra gondol és ami­kor testvériséget mond, akkor a fegyverek uralmára gondol és amikor igazságról beszél, a maga önzését érti alatta. És jaj lesz ennek a világ­nak, mondotta a pap, ha az emberek nem ismerik föl idejében az ördögöt és nem tudják megkülönböztetni a szabadságot a bosszúvágytól, a békét az elnyomástól és az igazságot a gyűlölettől. Jaj lesz ennek a világnak, mert Isten megsokallja a bűnöket és tüzet küld erre a világra és bün­tető angyalokat küld és elpusztul a földön minden város és minden falu és ez lészen az Ítéletnek napja. S ha azt hiszik a kevélykedők és a hitet­lenek, hogy az ők kevélykedésök és hitetlenségük örökkévaló lesz, úgy keservesen csalódnak majd és ha azt hiszik a gonoszkodók, hogy az ők gonoszkodásaik nyomán Ízletes gyümölcsök teremnek, akkor keservesen meglakolnak tudatlanságokért, mert Isten mindenkit megmér és min­denkit megítél a maga érdeme szerint. Ezeket mondotta a pap. És végül azt mondotta: éridjetek haza a ti házaitokba és dicsérjétek Istent. És ha láttok történni olyan dolgokat, amik érthetetlenek előttetek, gon­doljatok arra: Isten él és övé minden ország és minden hatalom... Ámen. így beszélt a pap s nekem jól esett hallgatnom a szavát és hallgat­nom utána megint az orgonát és az éneket és éreznem azt, hogy akik ott együtt vagyunk, valamiképpen összetartozunk. Aztán kimentem a temp­lomból és egyenesen a házhoz mentem, amelyikben öcsém lakott volt. Sok embert találtam előtte. S két csendőr akkor hozta ki öcsémet vasra verve a házból s mögötte sírva tördelte kezeit a kis ukrán asszony. Öcsémnek vér folyt az orrából és az arca dagadt volt. De amikor a tornác lépcső­jéhez ért, megállt és a csendőrök közül odakiáltott az emberekhez, akik csoportokba verődve álltak az udvaron. “Nem igaz, hogy szabotáltam, emberek! Csak a község erdejét védtem! Mert ami a községé, az nem az államé!” KEDVESEMHEZ Ha az a sok könnyem, mely érted hullt gyönggyé válna: halászhatnál gyöngytengerben kora reggel. Ha sok kedves szavam, mellyel hozzád szóltam virággá változna: rózsák közt sétálnál vasárnap délután. Ha az a sok sóhaj, mely érted hagy­ta el ajkam madárpóstán hozzád szállna: galambok közt üldögélnél reggeltől-napestig. Ha sok imám, melyet érted küld­tem az Egek Urához meghallgatásra találna: te lennél a legboldogabb a világon. Temesváry Anna 1978 tavaszán ELŐADÁS 1978. május 19-én, pénteken este 7:00 órai kezdettel Dr. LÁSZLÓ GYULA, régész és őstörténész tart előadást az un. “kettős honfoglalás” elméletéről. Az előadás színhelye: Duquesne Uni­versity, College Hall, Room 104, Pitts­burgh, Pennsylvania. EGY KÖLTŐ VISSZ AN ÉZ-ÖNRAJ ZAT irta Könnyű László Második átdolgozott és bővített kiadás képekkel Megrendelhető a Bethlen Nyomdától Ára: $6.50 — Terjesze Lapunkat — folytatjuk — 105

Next

/
Oldalképek
Tartalom