The Eighth Tribe, 1977 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1977-12-01 / 12. szám
December, 1977 THE EIGHTH TRIBE Page 15 Hírek Magyarországból Tiz évvel ezelőtt vezették be Magyarországban a gyermekgondozási segélyt. Minden dolgozó nő, aki gyereket szül, a húsz hetes szülési szabadság lejárta után gyermeke három éves koráig otthon maradhat s erre az időre rendszeres havi segélyt kap: az első gyermek után 800, a második után 900, a harmadik után 1,000 forintot. A gyermek gondozási segély lejárta után vállálata köteles a régi beosztásba viszszavenni Tiz év alatt több mint egymillió kétszázezer nő vette igénybe ezt a kedvezményt. Tiz év alatt majdnem 16 milliárd forint lett e segélyre fordítva. A segély legnagyobb eredménye a születések számának növekedésében mutatkozott. VII. Mire a hegyekbe megérkeztem, ősz volt megint. De furcsa ősz és különös világ. Az erdők tele voltak bujkálókkal és nem lehetett tudni, melyik a tisztességes ember és melyik a rabló közöttük. És így volt ez lent a falvakban és a városokban is. Autók nyargaltak keresztül-kasul és nem lehetett tudni, hogy gyilkosok ülnek-e bennük, vagy igazságtevők. És így volt ez abban az időben a hivatalokban is és mindenütt. Az ocsú összekeveredett a búzával és egy asztalnál ültek a gazok a jószándékúakkal, egy ösvényen haladtak a tiszták a gonoszokkal és mindenki bizalmatlanul sandított a mellette lévőre. Különös ősz volt és különös világ. Volt aki menteni akart, amit még lehetett és volt, aki pusztítani akart, amit még lehetett és nem lehetett megismerni a nagy kavargásban, hogy ki a mentő és ki a pusztító. Mindenki igazságról, békéről, emberi jogokról és újjáépítésről beszélt és mégis csupa gazság, gyílkossák, jogtalanság és csupa pusztítás történt mindenfele. Zúgott a fejem és a szemem káprázott, amíg végig gyalogoltam az országot Kolozsvártól a Kelemenhavasig és örvendtem, hogy végre otthon lehetem a hegyek között és hátam mögött maradt az egész zagyva fölfordulás. Egyenesen a Korbulyba mentem és újra gyújtottam magamnak egy tüzet, mint esztendővel azelőtt. És újra este volt és ősz. És újra ott ültem egész éjszaka a tűz mellett és gondolkoztam. Rágtam, emésztettem magamban a megváltozott világot és fölöttem, nagy-nagy magosságban ragyogtak az őszi csillagok és hallani lehetett a csöndben, ahogy a bükkfákról egy-egy levél lehullt. Reggel aztán lementem Ilvára, a malomhoz. A malom járt. Szekerek álltak az udvarán és emberek nyüzsögtek. Az örményt ott leltem meg a hombár mellett. Oda mentem hozzá. “Adjon Isten. Kell-e már szén?” Rám nézett és megismert. “Te vagy az?” kérdezte “honnan kerülsz elő?” “A pokolból”. Legyintett. “Maradhattál volna, mert itt is csak az van”. “Mégsem én voltam az a bizonyos búzaszem” mondottam egy idő múlva “amelyik a mérleg dolgán segíthetett volna”. Az örmény rám bámult, de mintha aztán emlékezni kezdett volna, mert előbb görülnézett s csak azután válaszolt. “Kevés a búza, fiam, az egész világon kevés. Ez a baj. Szemétből sokkal több van”. Aztán megegyeztünk a szén dolgában. “De előbb menj el” mondotta “és jelentkezz a községházon. Ott majd megmondják, hogy háborús bűnös vagy-e, vagy sem. Mert ma minden második ember háborús bűnös. Az olyan pedig nem égethet szenet”. “Hát mit csinál az olyan?” kérdeztem. folytatjuk — 91 Nagy Pál János: Megalakult az Amerikai Magyar Szövetség, Dél-Kaliforniai Osztálya A Miami Reformáció Magyar Egyháza kultur termében szépszámú közönség résztvételével emlékeztünk meg az 1849 október 6-án kivégzett Aradi Tizenhárom Vértanú halála évfordulójáról. — Nt. Nagy Pál János köszöntötte a megjelenteket, felkérte Ft. Dr. Miskolczy Kálmán római katolikus lelkészt imára, majd e sorok Íróját az ünnepi beszéd elmondására, melyben méltatta a nemzeti hősök életáldozatának nagy jelentőségét. Ezután Tamássy Johanna szavalta el a néhai édesapja által a Tizenhárom Vértanú emlékére írt verset, mély átérzéssel és nagy hatással. Nt. Nagy Pál János beszámolt az Amerikai Magyar Szövetség Washingtonban ez év szeptember végén megtartott közgyűléséről, amelyen ő maga is résztvett, s ott is beválasztották az igazgatóság tagjai közé. — Nt. Nagy Pál János részletesen ismertette az Amerikai Magyar Szövetség, annak vezetősége által az elmúlt három évben végzett nagyon fontos nemzet mentő munkáját, ismertette az elért eredményeket és a kitűzött feladatokat. Beszámolt a konvenció által végzett munkáról, az újonnan megválasztott vezetőség névsorát is ismertette velünk. Az újonnan megválasztott vezetőség a garancia arra, hogy folytatni fogja azt a nemzetsegítő, nemzetmentő munkát, amelyet eddig is végzett úgy itt az Egyesült Államokban, mint az egész világon. — Nt. Nagy Pál János bejelentette, hogy ezideig mint egy 60 személy lépett be a Dél-Florida-i Osztályba, s a jelenlevők egy jelölő bizottságot valásztottak, amelynek a feladata lesz összeállítani egy javaslatot a november hónap első csütörtökjére meghirdetett vezetőségi választó közgyűlésre, akiket a különböző vezetőségi tisztségek betöltésére ajánl megválasztani az Osztály élére. Az Amerikai Magyar Szövetség Dél-Floridai Osztálya vallásra való tekintet nélkül próbálja egyesíteni az itteni magyarságot, hogy minél jobban tudjuk szolgálni és képviselni magyarságunkat. Ezután Donáty Jenő, kántor szárnyaló 'zongorajátéka gyönyörködtette a hallgatóságot. A Rákóczi indulóval kezdte, s majd a közönség a “Kossuth Lajos azt üzente” és sok más hazafias dal éneklésével tette emlékezetesbe ezt a tö, tenesmi estet, s Szózat és a Himnusz eléneklése után Ft. Dr. Miskolczy Kálmán imája fejezte be a gyűlést. — A gyűlés után Kolumbán Gabriella vezetésével még sok hazafias és nép dalt énekeltek el a jelenlevők. Ez év október 9-én tartottuk meg nagyszámú közönség résztvételével a Magyar Teremben a hagyományos szüreti mulatságot, amelyre az ízes és magyarosan elkészített ételeket asszonyaink készítették el és szolgálták fel.