The Eighth Tribe, 1976 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1976-04-01 / 4. szám
April, 1976 THE EIGHTH TRIBE Page 13 Amerikai magyar kiadványok, kéziratok, szervezeti levéltárok megőrzése, dokumentálása Széplaki József a minnesotai egyetem keretében működő Bevándorlástörténeti Kutató Központ magyar tanácsadójának a XV-ik Magyar Találkozó, könyvtárosok értekezletén elhangzott előadása. A Magyar Találkozó teljes anyaga megrendelhető “A XV. Magyar Találkozó Krónikája” cimen Dr. Nádas Jánostól: 1450 Grace Ave., Cleveland, Ohio. 44107. Ára: $7.Az amerikai magyarság közel négyszáz éves múlttal rendelkezik, ha egészen pontosak akarunk lenni, háromszázkilencvenkettővel. 1583-ban érkezett Parmenius Budai István, költő és humanista, Sir Humphrey Gilbert csoportjával Newfoundlandba. Ettől a dátumtól kezdve 1850-ig csak szórványos egyéni bevándorlástól beszélhetünk. Az első nagyobb létszámú hullám az 1848-as szabadságharc bukása után érkezett Amerikába, közel 4,000 menekült személyében. A tömeges bevándorlás 1870-tól számítható. 1920-ban már több mint egy millió magyar élt az Egyesült Államok területén, amely körülbelül 1%-a volt az Egyesült Államok lakosságának. A politikai menekültek bevándorlása 1917-tel kezdődik és folytatódik egészen napjainkig. Az 1970-es hivatalos amerikai statisztika 603,668 magyar származású egyént mutat ki az Egyesült Államok területén, de ebben nem szerepelnek a leszakított területekről kivándorolt magyarok, sőt azok a cseh, román, jugoszláv stb., nemzetiségek adatait növelik. Nem hivatalos, de reális becslés szerint az Egyesült Államok és Kanada magyarságának az összlétszáma ma 850 ezer főre tehető. Tehát majdnem négyszáz éves történelemről és egy viszonylag nagy tömeg kultrális, szociális, és politikai életéről és annak dokumentálásáról van szó. A probléma érzékeltetésére itt közlök pár érdekes adatot. Az első magyar szervezet, a “Central Hungarian Society” 1849- ben alakult Naphegyi Gábor elnökségével. Azóta a szervezetek tömege jött létre és szűnt meg. Hoffman Géza (1) adatai alapján 1910-ben 1600 magyar szervezet működött az Egyesült Államokban. Kende Géza 1927-ben kiadott könyvében (2) a világháború előtti szervezetek számát 2092-re becsüli. Fishman Joshua (3) az 1960-as adatok alapján 754 intézményt sorol fel 1966-ban kiadott füzetében. A számok eltérnek, de egy biztos, viszonylag hatalmas szervezeti életet éltünk és élünk, minden nemű dokumentálás nélkül. Hol vannak ezeknek az intézményeknek levéltári anyagai? Miután csak utalásokra támaszkodhatunk, az amerikai magyarság történelmének hivatalos és pontos feldolgozása rendkívüli problémát jelent. Ugyanez a helyzet az amerikai magyar sajtóval is. Az első magyar nyelvű újság, a “Számüzöttek Lapja” 1853-ban jelent meg. Azóta körülbelül 550-600 magyar nyelvű újság, folyóirat, értesítő, stb., jelent és szűnt meg Amerikában és Kanadában, fontos adatokat tartalmazva a kutatók számára. Nem régen kiadott könyvemben (4) 62 megjelenő sajtóterméket sorolok fel csak az Egyesült Államok területén, közöttük 17 több mint 50 éves. Azóta bárom új született, és Isten tudja, mennyi szűnt meg. Hol találhatók ezek az újságok, folyóiratok, értesítők, sok esetben sokszorosított kiadványok? Pár év után csak a nevük marad fenn esetleges utalásokon keresztül. A könyvkiadás területe is probléma. Több mint egy tucat magyar nyomda működik Észak-Amerikában, becslésem szerint közel 400 könyvet, füzetet, stb., nyomnak évente, viszonylag kis példányszámban. Kiadás után mind a kiadó, mind az író fő célja a kiadványt elhelyezni a piacon és minél előbb visszakapni a befektetett pénzt, ami természetes. De senki nem gondol arra, hogy ezekből a kiadványokból egy párat elhelyezzen fontos kulcspozicióban lévő könyvtári gyűjteményekben, mint például a Library of Congress, Hungarian Studies Foundation, Balcli institute, vagy az Immigration History Research Center, ahol a kutatók rendelkezésére állhatnak. Miután a kiadványt rendszerint csak magyar körökben terjesztik, és főleg egyének vásárolják és az amerikai reference könyvekben, bibliográfiákban nem szerepelnek, az évek folyamán ezek nyomtalanul eltűnnek és a kutatók még csak nem is tudnak a létezésükről. Ezek után nem kell részleteznem a kiadványok, kéziratok és levéltárak megőrzésének, dokumentálásának fontosságát. A hivatalos amerikai felfogás éveken keresztül elhanyagolta a bevándorlók nemzeti értékeinek megőrzését és feldolgozását, sőt az “olvasztótégely” elmélettel tudatosan az amerikanizálás volt a cél. Ennek ellenére 54 amerikai könyvtárban találhatunk számottevő magyar vonatkozású gyűjteményt, de ezek főleg Magyarországra és nem az amerikai magyarságra koncentráltak. Az első tudatos gyűjtő Feleky Károly volt, aki 25 éves szívós munkával lerakta a new yorki “Hungarian Reference Library” alapjait, amelyet a második világháború alatt lefoglalt az amerikai kormány, mint ellenséges tulajdont. Sajnos a gyűjtemény később szétszóródott az amerikai könyvtárak közölt. Vasváry Ödön folytatta az elkezdett munkát és kb. 300 kötetes kézirat anyaggal valamint 12,000 életrajzi, bibliográfiai adatokat tartalmazó kártya-rendszerével járult hozzá az amerikai magyarság életének dokumentálásához. Jelenleg a legnagyobb magyar vonatkozású magángyűjtemény Szathmáry Lajos archívuma amely legalább 30,000 kötetet foglal magában. Eredményeink közé lehet még sorolni az Amerikában és Kanadában írott magyar vonatkozású doktori és mester fokú értekezéseket, szám szerint körülbelül 190-et, amelyek közül 29 foglalkozik az amerikai magyarsággal. (5) Ezek mind egyetemi szintű, dokumentált, bibliográfiákkal alátámasztott dolgozatok, amelyek alapjai lehetnek a további kutatásoknak. De mindez nem elég. Fel kell kutatnunk a még létező régi és jelenleg működő szervezeteink anyagát, hogy azokat el tudjuk helyezni megfelelő könyvtárakban. Első feladatunk a MEGŐRZÉS, amely igy rendkívül egyszerűen hangzik, de dokumentálás szempontjából hatalmas jelentősége van. Az előzőekben említettem, hogy 400 éves amerikai magyar történelmünk van és több ezer szervezetről, több száz újságról és több ezer kiadványról tudunk
