The Eighth Tribe, 1976 (3. évfolyam, 1-12. szám)

1976-01-01 / 1. szám

January, 1976 THE EIGHTH TRIBE Page 11 Olvasóink többségének kérésére újra leközöljük “Levél Bözsi Ángyomnak” első levelét. KÁNTOR PÁL: LEVÉL BÖZSI ÁNGYOMNAK AMERIKÁBÓL MAGYARORSZÁGRA Kedves Bözsi Ángyom! Restelem, hogy 15 éve nem hallott rólam, de bizniszbe mentem a boáimmal, a ragyás Lebák Gyuri fiával és együtt csináljuk a pénzt. Már négy masinánk van. A múlt héten nyolcszáz dollárt csináltam. Amerikában jó dolgom van. Kárém van, az apsz­­térzet pedig egy nörsznek rentolom, aki tavaly muf­­folt be. Máma éppen a porcson voltam mikor észrevet­tem, hogy a pikcsörtub a televizsönömben szparkol, a cseszi meg füstöl. Nem akartam, hogy a gyerekek misszolják, így kiplagoltam és a kárém trankjába téve elvittem a kóneri televizsön sapba. Ott egy tike­tet tettek a szviccsre, de riszitet nem adtak rá. Itt a bizniszmenekben lehet trasztolni, mert a repjutésö­­nökre vigyáznak. A fridzsadéremet is itt vettem. (A fridzsadér az ájszbakszi ha nem tudná.) A televizsönöstől a gezsztésönre mentem, ahol a tájöröket megcsekkoltam és hat dollárért vettem hájtesztgezt. Reguler gézt csak a trakkomba haszná­lok. A gezsztésönről az éjenpihez mentem. A nagy parkinglatjuk meg a mit-dipartmentjük miatt szere­tek itt sapingolni. A sztorban találkoztam két boáim­mal. Az egyik elektrisön, a másik plamör. Együtt szoktunk bólingozni a ligben. Vettem egy szép ször­­lojn sztéket, mit-tenderájzert, (ez tenderájzolja a sztéket), vettem még krimcsizt, ájszkrimet és szaft­­drinket. A lancsösbakszikra szél volt, igy vettem abból is. Ahogy drájvoltam haza a Förszt Sztriten el­­pes8zoltam egy red-lájtot. Egy kicsit vorriztam a polic miatt, de laki voltam mert éppen a parkingmidereket ac8ekkolta. A kóneri sztapszájnnál már vaccsoltam a trefikot, mert nem akarok tiketet kapni. A múlt hónapban volt egy ekszidentem. A sztiringwil majd­nem a gyomromba ment, az enzsin meg összetört. A Méjn Sztriten egy embulencnek mentem. A kortra is voltam. Az insurencemet is felemelték. Az báderoz, hogy majdnem elvették a lájszenszomat. Jobb ha finiselek, mert a part tájm munkások már mennek a szekond siftára és a mélmen is ilyen­kor jön. Egy érméi sztempet keresek még. Nem akarok átvalkolni a dragsztor melletti mélbakszihoz, ő elviszi a pósztoficra. Kedves Ángyom, a levelemből láthatja, hogy milyen az életünk Amerikában. Nemsokára veszek vékésönt és akkor majd job­ban tudok Írni. Szeretettel: Józsi-o-o-o-o-o-o-Kedves Józsi! A leveledből csak annyit értettem, hogy a Lebák Gyuri fiával valamibe belementéi, és négy masinán csináljátok a pénzt. Ha nem e9Ík nehezedre nekem is csináljatok egy kis pénzt. Nem muszály Forintra átállítani a gépe­ket, mert a Dollárral itt Magyarországon mostanában könnyebben lehet boldogulni mint a Forinttal. Vedd meg azt a vékésönt is amivel jobban tudsz írni. A leveled várom. A tanító már megígérte, hogy ha Pestre megy valakivel lefordíttatja az amerikaiul írt leveled. Szeretettel: Bözsi Ángyod POSTA - PILLANGÓ Van vers, mely annyi terhet bír el, mint egy galamb, mely száll pár kurta sornyi hírrel s egy ország sorsát dönti el a háború. S van vers, mely mint egy csöppnyi fecske, csak annyit bír el, amennyi egy kis nefelejtske szirmán fér, ha sürgönyöz egy nagy öröm. E dalt szemeid úgy tekintsék, mint posta-lepkét; viszi a föld, ég minden kincsét, ha tűvel himporára Írom: Szeretet! Mécs László:

Next

/
Oldalképek
Tartalom