The Messenger, 2006 (2-5. szám)
2006-09-01 / 5. szám
Pastoral Care by Rev. Csilla Tóth Overcoming Pain Caused by Others A good memory is an important attribute to develop. The ability to recall what you have learned or experienced in the past can often serve you well in the future. However, there are times when it is best to cultivate the ability to forget. As we go through life, opportunities to become offended will invariably arise. Whether we are confronted with thoughtless words or unkind acts, each of us will face situations and circumstances that have the potential to hurt, insult or even devastate us in one way or another. The results of such offenses can last a lifetime-unless, of course, we choose to forget. Have you ever met a person who suffered an injustice from someone years ago, yet that person continued to recall the incident as though it had just happened? Regardless of how painful an experience or how wicked a person may have been toward us, we will only benefit if we choose to forget. By setting our expectation upon God and not upon man, we can afford to forget wrongs we have suffered. We know that God is on our side and that He will always cause us to triumph and be victorious in Christ. It may not seem easy to forget heartache, false accusation or an unkind act. But you can forget the wrong which people commit against you when you remember the good God has performed for you. We can emerge victorious from any test or trial by choosing to forget the pain caused by people and remember the blessings of God. "Láttam, hogy könnyeztél"(Ézs 38,5) Ezékiás, a kegyes, istenfélő király súlyos betegségbe esett. Isten üzente neki Ézsaiás próféta által:"Rendelkezz házadról, mert meghalsz, nem maradhatsz életben! " Micsoda szivet dermesztő érzés lehetett a király számára: tudni azt, hogy talán néhány nap vagy csak néhány óra, és a szive utolsót dobban. Ezékiás, az élete delét még csak most megért férfi keserves zokogással, de buzgó imádsággal fordul az örökkévaló Isten felé. És milyen csodálatos az isteni kegyelem! Isten meghallgatja a buzgó imádságot, és meghatja szivét a halál szélén álló ember keserves sírása:" Láttam, hogy könnyeztél." Isten látja könnyeinket! Sok hazug, sok hiábavaló könny is hullik ezen a világon. Isten látja ezeket s könnyeket is. De semmi részvét nem támad szivében. "Láttam, hogy könnyeztél ", de látom szivedet is, látom azokat az indulatokat, amelyek a könnyeket kicsalták a szemedből. Sokakat becsaphatsz a könnyeiddel ezen a világon, csak Isten nem. " Folyhat könnyed, mint az ár", szánalmat ébreszthetsz mindenkiben körülötted, csak Isten szive nem indul meg rajta. Vannak azonban olyan könnyek is, amelyek kedvesek Istennek, amelyek felénk fordítják Isten szivét. A bűnös no rásirja bünbánatát Jézus lábaira, és ebben a sírásban megtisztul a lelke. Péter, amikor nagy fogadkozása ellenére háromszor tagadja meg Mesterét és a kakasszóra Jézus visszafordul és rátekeint, keserves sírásra fakad. "Láttam, hogy könnyeztél".Micsoda biztatás, micsoda Ígéret van ebben a két szóban! Talán betegágyon sirsz. Súlyos műtét előtt állsz. És még úgy szeretnél élni. Vagy tehetetlen nyomorúságodban. Talán sirsz,mert csalódtál, álmaid semmivé váltak.Talán bűneid miatt sirsz, amelyeket olyan könnyelműen, olyan meggondolatlanul követtél el.Talán sirhalomra hullatod könnyeidet, mert nem kértél bocsánatot attól, vagy nem bocsátottál meg annak, aki ott fekszik, és most már nem teheted jóvá. Talán azért sirsz, mert egyedül maradtál fáradt vándora az életnek. Mellőled elköltöztek már mind, akiket szerettél, és olyan rossz igy árván, egyedül. Könnyek. Apró, csillogó gyöngyszemek. Forrásuk a szív. Olyanok, mint a szív maga. A tiszta szív könnyei is tiszták. Ha könnyeid őszinték, tiszta szívből fakadnak, akkor neked is vigasztalólag szól Isten, úgy, hogy meggyógyul tőle a szived! 10 The Messenger Isten látja könnyeinket
