The Messenger, 2006 (2-5. szám)
2006-05-01 / 3. szám
Pastoral Care by Rev. Csilla Tóth Pünkösdöt Várunk A négy szelek felöl jöjj elő Lélek!.........Ezék. 37:9 A keresztyén élet nem ünnepnapok szerint igazodik. Aki Krisztusban él, annak minden napja egyforma. Mindig Isten előtt állunk és ha hü tanítványai vagyunk Krisztusnak: mindig Istennel járunk. Mindig az Úr jelenlétének tudata kell, hogy áthasson és nem ismerhetünk olyan "szabadságot", mely egyik napon többet enged meg magának, mint máskor. Itt nincs szeszély és nincs kivétel. Nincs farsang és nincs böjt. A keresztyén mindig örvendezik az ő mennyei Urában s viszont mindig böjtöt, vagyis lemond a bűnről. Mindezeket eló'rebocsájtva is hadd kérdezzem meg: Vettünk -e Jézus feltámadásának erőit, melyekre a mögöttünk lévő" húsvét mutat és Isten Lelkének vezetése alatt jártunk-e, melyre az előttünk lévő pünkösd figyelmeztet? Nem látjuk-e fájdalmasan, hogy a különféle ünnepek nem sok nyomot hagynak magunk után a lelkek világában? Fájdalmasan tapasztalom, azt, hogy megdöbbentő lelki szélcsend uralkodik. Valami rettenetes megbénító hatása van a világnak, mely körülvesz bennünket. Aláhanyatlanak a felfelé törő' szárnyak, lelohad a pillanatokig tettre kész lelkesedés. A lelkek langyosak. Hiányzik a Krisztusért égő lelkesedés tüze. Hiányzik az elveihez hűséges odaszánás az égi Mesterért, ki olyan következetesen odaszánta és adta magát értünk. A világ fiainak modora, Ízlése, szokása ül Isten gyermekeinek külsején, ruházkodásán, megjelenésén. És látunk fájdalmas lelkesedést olyan dolgok iránt, melyek ártanak inkább, mint használnak. Nem vagyunk eléggé vigyázok és imádkozok és azért leszünk álmosak a tettek óráiban. A bizonyságtétel alkalmai elrepülnek kihasználatlanul és jószándékaink nem válnak cselekedetté. Mulasztási bűneink utánunk kiáltanak és gyümölcstelen a felettünk idődként feljajduló szánom-bánom. Pedig az Úr keze nem rövidült meg,- ami az Urat illeti: ímhol az O szövetsége ma is mivelünk. Csak mi akarjunk meggyógyulni. Kiáltsunk a megújulást hozó Szent Lélek áldott szele és esője után. A húsvét elénk állította a régi igazságot: Én élek ti is éltek! A pünkösd arra emlékeztet, hogy a Lélek ajándékait kell újra vennünk mindnyájunknak. Alázatos, kitartó imában kérjük, hogy könyörüljön rajtunk az Úr és mentsen ki ebből a lelki bágyadtságból és árasszon ki lelkűnkben új tavaszt, új lelkesedést és azok nyomán gazdag gyümölcstermést... Hiszen ezért választott és rendelt tanítványául. O you who hear prayer, to you all men will come. Psalm 65:2 The doorway into the secret place of the Most High is always open to the soul in need. Prayer puts us in contact with God. Someone has said, "Prayer is a conversation between the soul and heaven." It has been likened to a two-way telephone conversation. I have noticed that when a person makes a call from a telephone booth he usually closes the door so that he can hear clearly. He deposits the money, before he is connected to the line. Then he hears the dial tone and dials the numbers. The connection is completed and the business transacted. In our prayer time with God we need to close the door to the things of this world so that we can hear Him speak. However, before we can dial the number, the price must be paid. God, through His Son, paid the price that we might have access to His presence. Jesus said, "No man come unto the Father, but by me" (John 14:6). We must accept Jesus as our personal Savior before we have the right to "dial" heaven. We must "dial" correctly. There are certain prayer conditions to fulfill. And whatsoever we ask, we receive of Him, because we keep His commandments, and do those things that are "pleasing in his sight" (John 3:22). Also read Mark 11:24 or John 14:14. There is an open line to heaven for us. When we have accepted God's price and fulfilled His conditions for prayer, then we can dial with confidence, knowing that God is on the line ready to hear and answer us. 4 The Messenger
