Fraternity-Testvériség, 2006 (84. évfolyam, 1-4. szám)
2006-04-01 / 2. szám
Page 10 Fraternity- Testvériség Külföldi Magyar Cserkészszövetség A Külföldi Magyar Cserkészszövetség (KMCSSZ) célja olyan külföldi magyar fiatalokat nevelni, akik tudatosan teljesítik kötelességeiket úgy az Isten, a befogadó ország és az emberiség, mint a magyar nemzet felé. Hatékonyságukat magasabb szintre emelik magyar nyelvtudásuk tökéletesítésével. A szép magyar beszéd és kiejtés ápolását hivatott szolgálni a Magyar cserkészek versmondó versenye, ahol irodalmunk páratlan és kevésbé ismert kincseivel jutalmazta meg és varázsolta el a zsűrit és hallgatóságát a sok csillogó szemű versrajongó. “Mennyei poggyász. Magyar szó! Ajkamon s gégém lazáin vont hangszerén lázam, házam, hazám.... ” Faludy György A washingtoni 4-es számú Bátori József cserkészcsapat tagjai területi versmondó verseny döntőjére várták a Külföldi Magyar Cserkészszövetség legnagyobb körzetéből: New Yorkból, New Brunswickból, Passaicról, Bostonból és Washingtonból érkező szavalókat. A vers, a magyar nyelv szeretete, ötszáz mérföldes (!) körzetben működő cserkészcsapatok legjobb szavalóit hozta össze, tíz éves kortól felnőtt korig bezárólag, a washingtoni nagykövetségen. A cserkészek számára rendezett versmondó versenynek itt hagyománya van. Az elsőt 1963-ban a New York-iak kezdeményezték, majd hosszú kihagyás után 1983-tól körzeti versenyek kétévenkénti megszervezésére került sor. Kicsit szorongva indultam a versenyre. Amerikába jövetelem első éveiben a hétvégi magyar iskola tanáraként dolgoztam, másod-, harmadgenerációs magyar gyerekeket tanítottam. Láttam, átéreztem küzdelmüket, ahogy megpróbáltak megfelelni szülők, és a pedagógusok elvárásainak. Nem volt könnyű feladat, hallatlan következetességet igényelt mindannyiunk részéről. Nincs mindenkinek energiája, illetve, hogy mire van, az attól függ, mennyire fontos a magyar nyelv ápolása. Valóban igényesség kérdése. Ha van pontos kötődés személy és nyelv között, akkor azt a gyerekek soha nem tévesztik el. A cserkészek által megrendezett versenyen ez a kapcsolat kiválóan érezhető volt. Kellemes meglepetés fogadott. Igaz, hogy többszörösen megszűrt, válogatott versmondók fogadtak. Élmény volt hallgatni őket. Bár mindenkiben volt egy kis lámpaláz, de ez természetes; volt, akin látszott, volt akin nem. A gyerekek egy szabadon választott művel és egy kötelező verssel neveztek be. Amíg a zsűri tanácskozott, dúsan megterített asztal fogadta a jelenlevőket. Az első három helyezettet, korosztályonként díjazta a zsűri, melynek elnöke a helyi Bamesné Dömötör Éva egyetemi tanár, cserkészvezető volt, a tanárokból álló bíráló bizottság tagjai pedig: dr. Cséke Csaba Connecticutból, Kertész Csabáné Szilvássy Anna Passaic, New Jerseyből és jómagam voltunk. Természetesen akik nem kaptak semmiféle díjat, azok sem szomorkodhattak: tapasztalatokkal, hasznos tanácsokkal lettek gazdagabbak, s minden résztvevő emléklapot kapott. A csapatversenyben a passaici 6. sz. Gábor Áron cserkészcsapat diadalmaskodott. Szabályok szerint a két év múlva sorra kerülő körzeti versmondó verseny megrendezési jogát is elnyerték. 10-12 évesek közül Krízsán Márton Petőfi: Arany Lacinak című versével, tökéletes biztonságú szövegtudásával, bájos előadókészségével vitte el a pálmát. Rákóczi Krisztina Fazekas Anna gyönyörű meséjével, az Öreg néne őzikéjével magabiztosan került a második helyre. A minden porcikájában színpadra termett harmadik helyezett, Kozma Kata, Kormos István: Hetvenkedő sünjével lopta be magát a közönség szívébe. Mindhárom versenyző a passaici cserkészcsapatokat erősítette. 13-15 évesek korcsoportjában a washingtoni Tóth Emőke tiszta hanghordozásával, fantasztikus orgánumával első helyen győzedelmeskedett. Kányádi Sándor: Elveszett követével megnevetette a közönséget. A magyar nyelv egyik sajátossága: fokozottan ritmikus volta. A ringatózó ritmusú beszéd önmagában is gyönyörködtet. A második helyezett a washingtoni Szőlős Sebestyén, Szép Ernő: Luftballon című versével igazolta mindezt. 16-20 évesek csoportjában a résztvevők beszédkultúrájukkal, kiejtés-, hangsúly-, és szövegtudásukkal magas szintet képviseltek, magyarországi pódiumokon is megállták volna a sarat. Első helyezett a passaici Bányai Torda teljes lényével, hangjával, mozdulataival, élte át: Babits Mihály: Fekete ország című versét. A második helyezett, a washingtoni Tóth Anikó, József Attila: Kései siratójával megríkatta a közönséget. Egyik barátom 12 éves fia említette a minap: verseket olvasva gyakran érzem, hogy ez a gondolat, ez a versszak
