Fraternity-Testvériség, 2004 (82. évfolyam, 2-4. szám)
2004-07-01 / 3. szám
Fraternity- Testvériség Page 5 ROMÁNIAI EGYHÁZI INGATLANOK VISSZASZOLGÁLTATÁSÁT SÜRGETIK A WASHINTONI KÉPVISELŐHÁZBAN Május 6-án Tom Tancredo Colorado állam republikánus képviselője a romániai egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását sürgető határozati javaslatot terjesztett be a washingtoni Képviselőházban. A javaslat társkezdeményezői Christopher Smith, New Jersey-i republikánus, valamint Marcy Kaptur és Timothy Ryan, Ohio-i demokrata képviselők. A határozati javaslat felszólítja Romániát azoknak az ingatlanoknak a méltányos és gyors ütemű visszaszolgáltatására, amelyet a kommunizmus idején koboztak el a történelmi magyar egyházaktól, a református, görögkatolikus, a zsidó és más vallási közösségektől. Figyelembe véve, hogy a közép-kelet-európai volt kommunista országok közül Románia sereghajtó a jogtalanul elvett tulajdon visszaadásának végrehajtásában, másfél évtizeddel a rendszerváltás után az érintett egyházak jogos tulajdonuk mintegy öt százalékát vehették csak birtokukba, állapítja meg a határozatjavaslat. Egyúttal kifejezi a washingtoni Képviselőház aggodalmát amiatt, hogy "a román kormány a jelek szerint vonakodó" a kérdés megnyugtató rendezésében. A dokumentum felszólítja Romániát az aláírt nemzetközi szerződések, valamint az egyházak alkotmányos jogainak tiszteletben tartására. A javaslat kitér az egyházaktól elkobzott mezőgazdasági és erdőterületek visszaszolgáltatására is, és felhívja a figyelmet arra, fontos biztosítani a sok ezer visszaszolgáltatási kérelmet elbírálni hivatott Különleges Restitúciós Bizottság tevékenységének átláthatóságát és hatékonyságát. A határozati javaslat nem az első eset arra, hogy az Egyesült Államok törvényhozása figyelmet szentel a kérdésnek. Legutóbb, a NATO bővítését megelőző kongresszusi vitában 2002 októberében, Tom Lantos képviselő, a Képviselőház Nemzetközi Kapcsolatok Bizottságának rangidős tagja, továbbá Tancredo és Robert Matsui képviselők bírálták Romániát és Szlovákiát a jogtalanul elkobzott tulajdonok visszaszolgáltatásának lassúsága miatt. „Az Egyesült Államok a kisebbségekkel szembeni jó bánásmódot tekinti a demokratikus társadalom mércéjének”, zárta beszédét Lantos képviselő. A VAJDASÁGI MAGYARSÁG ÜGYÉBEN Tom Lantos levele nyomán Tom Lantos amerikai képviselő, a külügyi bizottság demokrata társelnöke július 9-én levelet intézett Vojislav Kostunica szerb miniszterelnökhöz, amelyben határozott intézkedéseket sürgetett a jelentős lélekszámú vajdasági magyarság biztonságának és épségének szavatolására. A levél régóta várt áttöréshez vezetett a szerb kormány hivatalos viszonyulásában a vajdasági magyarságot érintő kulcskérdésekkel kapcsolatban. Tom Lantos levelének tartalmával összhangban, a hétvégi belgrádi látogatása során Kovács László külügyminiszter határozottan szóvá tette, a magyarellenes atrocitások megfékezése nemcsak Magyarország, hanem az Európai Unió és a NATO elvárása is. A külügyminiszter szerint a vajdasági kisebbségellenes megnyilvánulásoknak részint az az oka, hogy a tartományban sok tízezer boszniai, horvátországi és koszovói szerb telepedett le, és van bennük egyfajta „revansvágy,” hajlamosak a magyarokat bűnbakként kezelni. A szerb politikusok közül elsőként Vük Draskovics külügyminiszter ítélte el a magyarellenes megnyilvánulásokat július 11-én. Aznap Kostunica miniszterelnök ígéretet tett a magyar külügyminiszternek, hogy tárgyalássorozatot kezdeményez a vajdasági magyar politikai pártok, egyházak és a kisebbségi nemzeti tanácsok vezetőivel. (Az Amerikai Magyar Református Egyesület nagyra értékeli azon személyek és szervezetek munkáját, melyek nemcsak szívükön viselik a nagyvilágban bárhol élő magyar testvéreink sorsát, hanem lelki és anyagi segítséget is nyújtanak részükre.) NEMZETI ÜNNEPÜNK AUGUSZTUS 20. Augusztus 20-a az egyik legjelentősebb és legősibb magyar ünnep, melyet az évszázadok folyamán különféle nevek alatt ünnepeltünk. Kialakulásakor egyházi ünnepként szerepelt a köztudatban, a történelem során azonban világi tartalmat is kapott. A magyarság és a kereszténység összefonódását a magyar nép első királyunk, államalapító Szent István nevéhez fűzi. Az ünnepet Szent István uralkodása idején augusztus 15-én, Nagyboldog-asszony napján tartották, ugyanis akkor hívták össze Fehérvárra a királyi tanácsot és ekkor tartották a törvénynapokat. Szent László utasítására tették át az ünnepet augusztus 20-ra, mert 1083-ban ezen a napon avatták szentté I. István relikviáit a fehérvári bazilikában. A vallási ünnepnek Mária Terézia adott új dimenziót: nemzeti ünnepként a naptárba bejegyeztette, és 1771-ben visszaszerezte a Szent-Jobbot Raguzából (Dubrovnik). A hagyomány szerint a Szent Jobb, amely első magyar királyunk bebalzsamozott jobb keze, a XVI. század végén került el Magyarországról.
