Fraternity-Testvériség, 1993 (71. évfolyam, 1-4. szám)
1993-04-01 / 2. szám
Page 4 TESTVÉRISÉG ELNÖKI ROVAT Az 1970-es és 80-as években a testvérsegítő egyesületeket egy evező csónakhoz hasonlíthatjuk, amely úszott a Testvérsegítő folyón. A csónaknak két evezője volt. Az egyik evező a testvérsegítő aktivitásokat jelentette, míg a másik a biztosítások eladásának az aktivitását. Ahhoz, hogy a csónak előre és ne körbe menjen, mindkét evezőnek egyformán erősen kell húzni. Az 1980-as évek végén a legtöbb testvérsegítő életbiztosító egyesület realizálta, hogy nehéz szinkronizálni a két evezőlapátot és ezért azokat motorral kell kicserélni. A gyakorlatban ez azt jelentette, hogy az eladási és a testvérsegítő aktivitásoknak egyenlő fontosságot kell biztosítani. Az Egyesületünknek követnie kell ezt az irányzatot és arra törekedni, hogy az eladást és a testvérsegítő munkát egybe ötvözze, hogy képes legyen "az evezővel a csónakot a Testvérsegítő folyón előre haladva úsztatni". Hol kell kezdenünk? Kezdenünk kell az Igazgatósággal, valamint az osztályok által megválasztott tisztviselőkkel, beleértve az osztálykezelőket. Az Igazgatóság a tavaszi gyűlésén jóváhagyta a Végrehajtó Bizottság javaslatát, amely szerint egy Vidéki Szervező Bizottságot kell létrehozni, hogy megtalálják a módját annak, hogyan lehet újraéleszteni a vidéki testvérsegítő munkát. A Bizottság az első, májusi gyűlésén lefektette az alapjait a vidéki erők továbbképzésének és megfiatalításának. Az Igazgatóság ugyancsak jóváhagyta egy másik bizottság alakítását: az Országos Testvérsegítő Coordináló Bizottságot. Ez a Bizottság júliusban találkozik Ligonierban, hogy terveket készítsen a testvérsegítő aktivitásokhoz a jövő esztendőre minden kerületben. Az Amerikai Magyar Református Egyesület, mint testvérsegítő intézmény, köteles munkálkodni tagjainak és azok családjainak a társadalmi gazdasági, erkölcsi, fizikai és intellektuális jólétéért. Testvérsegítés - Családi ügy Minden testvérsegítő intézmény sikerének kulcsa az, hogy a munkájában a családok is akti vak legyenek. A kérdést őszintén fel kell vetnünk: Vannak aktivitásaink, amelyekben az egész család érintve van? Ha elvárjuk, hogy az osztályok és az egész Egyesület növekedjen és gyarapodjon az elkövetkezendő esztendők alatt, be kell kapcsoljuk a család minden generációját a munkánkba. Fiataljaink tanulhatnak a testvérsegítő intézményekről, ha maguk is részt vesznek a különböző osztály-aktivitásokban. Részvételük alatt tudatossá válik bennük a testvérsegítő szervezetek fontossága és jelentősége és igyekeznek fenntartani és megőrizni szokásainkat, hagyományainkat. Elő kell mozdítanunk a fratemális programokat tagjaink számára mindenütt. Minden osztálynak együtt kell működnie az egyházakkal és polgári szervezetekkel, hogy megvalósítsuk azokat a programokat, amelyeket szükségesnek tartunk, nemcsak a saját tagjaink, hanem az ottani egész közösség számára. Osztályainknak segíteniük kell a nyugdíjasokat, tájékoztatva őket az állami öregségi és orvosi biztosításról, stb., és informálni a tagokat a környékük programjainak fontosságáról. Állandóan emlékeztetnünk kell önmagunkat arra, hogy ha mi új tagokat akarunk az Egyesület számára szerezni, olyan fratemális programok szükségesek, amelyek vonzóak és hasznosak a jövőre nézve. Be kell kapcsoljuk a fiatal tagjainkat, hogy később ők az Egyesület vezetőivé és aktiv építőivé váljanak. Az ő soraikból kell kikerüljön a jövendő vezetősége. Éppen ezért a testvérsegítő aktivitásokba foglaljuk bele a fiatal generációkat, amellyel le kell fektetnünk az alapokat a jövő vezető rétegének kiképzéséhez. Dózsa György JULIUS SIMON Chicago District Area Manager It is with great pleasure that I introduce to you our Chicago District Area Manager, Mr. Julius Simon. Julius has been a stalwart member of the field force as Branch Manager for 35 years. His primary responsibilities are to recruit, train, and supervise the sales efforts of new agents, and to provide assistance to our branch managers in the Illinois, Indiana, and Michigan area. George Dózsa
