Fraternity-Testvériség, 1992 (70. évfolyam, 1-4. szám)
1992-04-01 / 2. szám
Page 6 TESTVÉRISÉG BERTALAN IMRE ELNÖK: KÖSZÖNTŐM A KÖZGYŰLÉST Tisztviselőtársaim és az Igazgatóság nevében őszinte szeretettel köszöntőm az ország fővárosában szeptember 21-én megalakuló 34-ik Közgyűlésünket. 1964-ben nevezetes Konvenció színhelye volt Washington, D.C. Akkor avattuk a New Mexico Avenue-n fekvő harmadik Kossuth Házat. Örvendünk, hogy habár sokkal szerényebb épületben, de mégis saját otthonunkban, a negyedik Kossuth Házban üdvözölhetjük a Konvenció tagjait. Amerikai Magyar Református Egyesület! Példátlan, egyedülálló intézmény nemcsak a Magyarországon és a szétszórtságban élő magyar reformátusok, de mindhárom létezési formájában élő összmagyarságunk életében. Az alulról való kezdeményezés, a külső hatalom beavatkozását el nem ismerő, el nem is fogadó, önkéntes társadalmi csoportosulás, a testvérsegítő készség egyedülálló példája. Magyar földön mindig járt bizonyos nehézségekkel az effajta indíttatás. Szabadság, demokratikus éghajlat kellett ahhoz, hogy 96 esztendővel ezelőtt Amerikai földjén kivirágozhassék és gazdag gyümölcsöt hozzon a magyarság lelke mélyén századokon át rejtve maradt lelki adottság: az önzetlen testvérsegítő indulat. A mustármagszerű parányi magvetés évtizedek hűséges sáfársága következtében tekintélyes amerikai magyar vagyonná növekedett. 20 ezer tagot szeretetközösséggé formáló alapelve: Igen, önzője vagyok az én atyámfiának. Egyházaink mellett egy példáját ritkító társadalmi kezdeményezés, amelyik Amerikában nem ismeri az “elvetett nemzedék” elméletét, mert keretében egymásra talált nagyszülők és unokák egymás iránti felelőssége. Segítésre kinyújtott karja nem fáradt meg az évtizedek szolgálatában. A gondozásra szorult idős tagjaink Ligonierban végzett istápolása szolgálatunk középpontjában áll. Egyetemre járó iljainkat ösztöndíjban részesítjük és az egyház jövőjét biztosító ifjúsági munkát támogatjuk. Jószándékunk felmérése motiválta egy hozzánk intézett levél eme sorait: “Érdemes lehet a nagy családhoz tartozni, mert ott vannak szeretetükkel, segítségükkel, ahol arra szükség van.” A négy lefolyt esztendő eredményeinek számbavételére, a jövőre vonatkozó tervek megfogalmazására minden négy évben közgyűlést tartunk. A Konvenció néven ismert közgyűlés az Egyesület legfőbb törvényhozó szerve. A határozatok végrehajtásának feladatát a Konvenciók közötti időben az ott megválasztott Igazgatóság gyakorolja. Az alulról való kezdeményezés gondolata beszédes igazolást nyert a kormányzásban. Az elmúlt két hónap során helyi osztályaink Konvencióra küldendő képviselőket választottak, akik majd az Igazgatóság tagjaival együtt alkotják a Közgyűlést. Ott lesznek a régi, kipróbált munkások, akik már több Konvención vettek részt, és hozzáértésükkel, feladataink felmérésével, bölcs tapasztalatokra támaszkodva jelentékeny módon hozzájárulnak Egyesületünk jövendője építéséhez. Sokak számára ez lesz az első Konvenció. Abban, hogy delegátusként jelen lesznek, nagy szerepet játszik az a tény, hogy bírják a tagok bizalmát. Hisszük, hogy mind a régi, mind az új delegátusok nem a saját, de az Egyesületünk legjobb érdekeit tartják szem előtt, és felszólalásaikkal világosan kifejezésre juttatják az elkövetkezendő négy esztendő szolgálatának általuk vélt irányelvét. Egyesületünk legnagyobb erőssége az amerikai magyar élethez való kötődöttségünk. Ez főleg egyházainkon keresztül történik. Egyház - Egyesület - Bethlen Otthon egymáshoz való kapcsolata felsorolhatatlan áldások forrásának bizonyult a múltban. Hiszünk ezeknek a kapcsolatoknak mélyülésében, kiszélesítésében, új módon való megfogalmazásában. A Közgyűlés legfontosabb feladata a négy lefolyt év eredményeinek, éppúgy, mint veszteségeinek számbavétele. Nehéz esztendők vannak mögöttünk. A hasonló testvérsegítő egyesületek egyenként és összesen osztják a legnagyobb gondot, a tagság számának gyarapítását. Testvérsegítő intézmény voltunk a múlt 96 esztendő során. Ezt az útat jártuk az elmúlt négy évben is. Meggyőződéssel valljuk, hogy az Amerikai Magyar Református Egyesületnek Istentől rendelt hivatása van Amerika felé, amerikai magyar népünk felé, és az egyetemes magyarság felé. Szolgálatunk gyökerei a nagy parancsolat mélységeibe nyúlnak, abból táplálkoznak: “Szeresd a te Uradat, Istenedet és szeresd a te felebarátodat.” Ezekkel a gondolatokkal köszöntőm a Közgyűlés alkotó tagjait és felelősségteljes munkájukra, fontos szolgálatukra kérem a Mindenható Isten leggazdagabb áldását.
