Fraternity-Testvériség, 1989 (67. évfolyam, 1-3. szám)
1989-04-01 / 2. szám
FRATERNITY PAGE 3 AZ ELNÖK ROVATA Június hónapja az iskolai vizsgák ideje. Ilyenkor minden diák vizsgázik. Családban, egyesületünk nagy családjában köszöntjük azokat az ifjakat, akik megállták helyüket és most felsőbbfokú iskolába lépnek. Vizsgáról beszélve mi mindig diákokra gondolunk és elfeledjük, hogy a felnőtteket is vizsgák elé állítja az élet nagy iskolája. Vizsgázunk egyénenként és vizsgáznak az egyénekből formálódott intézményeink. Két fontos tárgy szerepel közösségeink, beleértve a Református Egyesület, tananyagában. Az első így van bejegyezve leckekönyvünkbe: Magyar a Magyarért. Ebben benne foglaltatik Egyesületünk létalapja, életritmusa. Már alakulása is felelet egy döntő kérdésre: őrizője vagyok-é én atyámfiának? Története rövid foglalata: magyar testvérsegítő intézmény a magyarért, az amerikai magyarért, az óhazai magyarért, minden magyarért. Ebből a tárgyból bátran áll vizsgára Isten és ember elé. A másik tárgy, amellyel kapcsolatban komoly vizsgák elé állít az élet, rokontárgy: Magyar a Magyarral. A magyarságszolgálatot fokozott méretekben akkor tudjuk jól végezni, ha másokkal együtt végezzük. Magyar a Magyarral, a másféle Magyarral. Ez a tantárgy sem idegen Egyesületünk történetétől, de most igazán kötelező tantárgyként szerepel a vizsgaanyagban. Magyar a Magyarral.A tantárgy vázlata valami ilyesmit tartalmaz: Egyesület az egyházzal. Egybetartoznak, mint a madár két szárnya. A két szárny együtt emelte közösségünket a magasságok felé. Ha az egyik megsérül, a másik se képes az ívelésre. Pedig szárnyalásra vagyunk hívatva. A közös feladatok legújabb példái: Egyház és Egyesület. Közösen hívják Észak- Amerikába a Magyarországi Református Egyház Zsinata lelkészi elnökét, Dr. Kocsis Elemért, hogy együtt nézzünk szembe az egész világot felölelő magyar református ökumené reánk váró feladataival. . . Egyesület az egyházzal közösen vállalja a magyarországi református iskolák helyreállításával kapcsolatban nekünk jutott történelmi szerepet. Ebben a vonatkozásban köszöntjük a Kálvin Zsinat új püspökét, Főtiszteletű Dr. Szűcs Zoltánt, aki a közös szolgálat iránti készségének eddig is számos, tettekkel ékesített bizonyságát adta. Tisztviselő társaira, az Egyházkerület közösségére Isten áldását kérem. Magyar a Magyarral. Egyesületünk más egyesületekkel, elsőnek említve a William Pénn testvér egyesületet. Egymáshoz való viszonyunkban, úgy érzem, túljutottunk a holtponton, az alaptalan beszélgetésen, hogy vagy az egyik, vagy a másik szűnjék meg létezni, vagyonostól, történelemestől olvadjon bele a másikba. Az új látás, sőt konvenciótól ránk mért házifeladat annak felmérése, hogy egyik egyesület a másikkal, vállvetve minél korszerűbb és hathatósabb módon tudjuk végezni azt a magyarságszolgálatot, amelyet szolgálni hívatva vagyunk. Már járjuk ezt az utat. Magyar a Magyarral az amerikai magyarságért, a magyar népért, az egyetemes magyarságért. Ez a szolgálat nem lehet hangulat, vagy tetszés kérdése, nem szabadon választható, hanem kötelező tantárgy. Isten és ember előtt vizsgázni kell belőle. Bertalan Imre, elnök Bertalan Imre elnök. Balján Forgon Pál kárpátaljai püspök. Jobbján Stefán Miklós püspöki titkár. Debrecen, 1988. FROM THE PRESIDENT’S CORNER One of the most important events in the life of the Federation is the series of District Meetings and the Spring Meeting of the Board of Directors. It is at these meetings that the national officers and board members have an opportunity to exchange thoughts and ideas with the representatives of the Federation on local level, namely the branch managers who represent the life-line of the association. The meetings took place in Passaic, NJ; Pittsburgh, PA; Cleveland, OH, and Lansing, IL. It is a much appreciated occasion when matters concerning the life of the Federation can be discussed in the presence of 58 branch managers as it was the case this year. To mention only two of the concerns which were given much attention: 1. Keeping the present membership and enlisting new members. A quota was assigned to each worker to sell a specified number of policies till the end of the year. National officers, board members and branch managers all pledged to reach their goal. We have now come to the end of June and it is the opportune time for each one of us to review