Fraternity-Testvériség, 1989 (67. évfolyam, 1-3. szám)
1989-01-01 / 1. szám
Page 20 TESTVÉRISÉG kedves barátaink is voltak jelen, akiket már nem láttunk több, mint tíz éve. Ezt a gyönyörű kellemes estét köszönöm a rendezőségnek: Arlene Csománnak, Csikesz Bélának, a 15-ös osztályból, Béréi Józsefnek, a 245. osztályból, Csikesz Clara igazgatónak és Csornán Endre alelnöknek. Ez alkalommal szeretném megköszönni mindazoknak, akik a konyhán dolgoztak: Mrs. Mitzi Béréi, József Király, József Fábri és Biró Lajosnak, hogy szivvel-lélekkel segitettek, valamint minden osztályvezetőnek és kedves vendégeinknek szerető támogatásukat. Clara V. Csikesz, Igazgató YOUNGEST MEMBERS OF BRANCH 151, BEAVER FALLS, PA Lindsey Marie Kurtz, born November 1, 1988 and her brother Christopher Gabriel Kurtz Hillary Marie Artim Meikaela M. Zwieryznski born September 14, 1988 born August 30, 1988 A SZÓLÁS MESTERE A húszadik században magyarul senki nem szólott ékesebben Ravasz László református püspöknél. Ékes beszédének pedig örökérvényű tartalmat Isten Igéjével törekedett adni. Folytonosan és ismételten átgondolta az Igét, igyekezett azt megérteni és az egyénre:—magára is -, a társadalomra, egyházára, nemzetére és az emberiségre kötelezően alkalmazni minden kérdésben. Ez tűnik ki abból a 60 hosszabb-rövidebb írásából is, amit Ravasz László: Válogatott írások, 1945-68 címen az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem, Bern adott ki 1988-ban. A könyvet Bárczay Gyula szerkesztette kitünően és látta el alapos kutatásról tanúskodó jegyzetekkel. Aki a magyarság akkori életét Isten Igéje szempontjából akarja látni, annak tanácsos, sőt szükséges elolvasnia ezt a prédikációkat, értekezéseket, püspöki jelentéseket, leveleket tartalmazó könyvet, mert írója tudással, lelkiismeretesen, őszintén törekedett felelős őrhelyén az Ige szempontjából szólni. Ravasz László előszava és a bevezető után négy szakaszba csoportosítja a könyv az anyagot: 1. Püspökség/1945-48/; 2. Kálvin téri lelkészség /1948-53/; 3. 1956-57; és 4. Nyugdíjban Leányfalun /1957-68/. Az igehirdetéseket és egyéb írásokat létrejöttük időrendjében közli a könyv. így került az 1960-ban "A Zsidókérdésről" címen írt tízoldalas értekezés a könyv végére. Nyíltan, tárgyilagosan, ahol szükségét látta, ott bűnvallóan írt ebben az elolvasásra nagyon szükséges értekezésben. Fő jellemzőjeként ebben a kérdésben azt lehet tekinteni, amit 1945, november 21-i püspöki jelentésében így adott: "Az egyházak állásfoglalása volt az egyetlen megnyilatkozás, amelyben a nemzet lelkiismerete és Isten örök erkölcsi világrendje megszólalt. Ez a síkraszállás százezrek életét mentette, vagy hosszabbította meg." Cikkében megállapítja: "Zsidókérdés van. Oka az emberi bűn. A keresztyénségé és a zsidóságé egyaránt ... A kérdést csak szeretettel és igazsággal lehet megoldani. Mivel lényegében vallásos kérdés, véglegesen csak a Krisztusban lehet megoldani." A budapest Kálvin téri templomban, —leggyakoribb igehirdetői szószékén-, 1945, június 17-én egész prédikációja az "Igazság és Szeretet" témáról szólt. Mesteri felépítéssel három szakaszban mondta el, hogy 1. a világmindenség alapeszméje az igazság és a szeretet. 2. Az emberi bűn "az igazság és szeretet eme összefüggését azonban megrontotta...Létrehozott egy olyan igazságot, amelyik szeretet nélkül való és...olyan szeretetet, amelyik igazság nélkül való." 3. A teremtési rend, "az igazság és szeretet kibékülése a kereszt," Jézus Krisztus. Mint sok más igehirdetését, ezt is összegező bibliai idézettel fejezte
