Fraternity-Testvériség, 1988 (66. évfolyam, 1-4. szám)

1988-10-01 / 4. szám

Page 20 TESTVÉRISÉG western Romania of a Hungarian family, Stefan suffered double discrimination because of his nation­ality and his faith. The son, grandson, and great- grandson of Reformed Church ministers, Stefan was prevented from studying for the ministry by a bishop who said that he did not want the sons of ministers to establish a "dynasty." Educated as an engineer, Stefan applied for a tourist visa to the United States, sponsored by an uncle who had been forced to flee after the failure of the Hungarian Revolution in 1956. Soon after his arrival, Stefan applied for and received political asylum and was free at last to enter seminary. He quickly applied for permission for his wife, Judit, also an engineer, and their baby daughter to emigrate. They arrived in the summer of 1987. A second child, also named Stefan, was born on June 6. The happy father hopes that his son will become a fifth generation Reformed Church minister! NBTS Newsletter New Brunswickon a nyár tikkasztó meleg napjaiban sem feledkeztünk meg Egyesületünk testvérsegélyző munkájáról. Dózsa György alelnökünk kez­deményezésére, a helybeli osztály "Szatmár Megye — Szamosszegi Vacsorá-t rendezett a DEBRECENI KOLLÉGIUM támogatására. A vacsora bevételéből és az egyéni adományokból 1,000 dollárt küldtünk a DEBRECENI KOLLÉGIUM ALAPRA. Hálás kö- szönetünket fejezzük ki mindazoknak, akik részvétulükkel vagy pénzbeli adományukkal elő­segítették ezt! A kellemesen töltött vakációs napok után újabb rendezvényre készültünk, s október 2-án, a már hagyományossá vált Bethlen Otthon Ebéden meg is tartottuk a Magyar Református Templom nagytermé­ben. Az ebéden Nt. Kovács Pál, az Otthon igazgatója is részt vett és a kb. 100 /egyszáz/ vendég társaságában kellemesen töltötte az ebédet követő koradélutáni órákat. Ez alkalommal 600.00 dolláros adománnyal járult hozzá osztályunk az Otthon idős betegeinek gondozási költségeihez. Alábbiakban közöljük Nt. Kovács Pál köszönő levelét: "Kedves Julika! Levelét, a 302-es osztálynak a 600.00 dolláros adományával hálás szívvel köszönjük. Számomra mindig különös alkalmat jelent a New Brunswick-i Bethlen Otthon vasárnap. Egyrészt, mert az Egyház Nt. Rőczey Barna lelkipásztorral az élen, minden évben példaadóan támogatja Szeretetin- tézetünket. Másrészt, a Ref. Egyesület 302-es osztálya, az alkalmat felhasználva, áldozatos munkával, szeretettel finom ebédet készít, melynek jövedelmével segíti Egyesületünk Bethlen Otthonát. Egyház és Egyesület ebben a szolgálatban, New Brunswickon kéz a kézben jár. Már kora reggel a konyhában láttam ismét a Dózsa és Lipóczky házaspárokat, Németh Zsuzsát és Julikát, kislányával együtt. Külön köszönetünk a konyhában dolgozóknak, valamint azoknak, akik az ebéden megjelent, több mint száz személyt kiszolgálták. Egyre több olyan idős testvért gondozunk ott­honunkban, akiknek az ápolással járó költségeiket az állami népjóléti intézet csak részben fedezi... Az ő nevükben is, hálás köszönet! Isten áldja meg Mindnyájukat! Szeretettel, Kovács Pál, igazgató lp." Egyesületünk 1988. szeptember 23-án tartott tisztújító nagy gyűlésén osztályunk következő tagjai nyertek főtisztviselői tárcát: Dózsa György, Alelnök- Titkár; Id. Puskás Béla, Főpénztárnok; Lipóczky László, Igazgató. Megválasztásukhoz gratulálunk és egyesület-építő munkájukhoz sok sikert kivánunk! A Testvériség 1987. utolsó számában adtuk ol­vasóink tudomására, hogy a New Brunswick-i 302-es osztály szárnya alatt Magyar Menekültügyi Bizottság kezdte meg munkáját. Örömmel jelentjük, hogy azóta megérkezett bizottságunk első támogatottja, Dósa Árpád Ausztriából. A 39 éves gépészmérnök Hármas­községben /Erdély/ született és mérnöki végzettségét Kolozsváron szerezte 1972-ben. Szeretettel köszöntjük Árpádot New Brunswickon és mint a 302-es osztály egyik legújabb tagját mutatjuk be az Egyesület vezetőségének és tagságának. Az elszalasztott lehetőség. A sors iróniája hozta így, hogy azon a napon írjak egy nyúlfaroknyi tájékoztatót, amelyen nekem éppen a repülőtéren kellene lennem, hogy "elkapjam" a visszautazás utolsó repülőgépét. Ugyanis, pontosan hat hónapja érkeztem az Egyesült Államokba Erdély­ből az ausztriai menekült táboron keresztül, melynek "megbízható" értesülései szerint hat hónapon belül vissza lehet utazni Ausztriába anélkül, hogy jogait veszítené a visszautazó. Dósa Árpád

Next

/
Oldalképek
Tartalom