Fraternity-Testvériség, 1982 (60. évfolyam, 1-4. szám)
1982-04-01 / 2. szám
MAGYAR RÉSZ:— AZ ELNÖK ROVATA EGYSÉGTÁRGYALÁS: Igazgatóságunk tavaszi gyűlése az 1982. évben tartandó, William Penn szövetséggel való egyesülés kérdését tárgyalandó rendkívüli közgyűlés összehívását elvetette. Előzmények. A Református Egyesület igazgatósága az 1980. évi konvenció utasítását követve, a William Penn szövetséggel való egyesülés lehetőségét és feltételeit kivizsgálta és 1981 december 16-án tartott rendkívüli gyűlésén az egyesülés tervezetét, további tárgyalások eredményeitől függővé téve, elfogadta, egy alapszabály közös kidolgozását elrendelte. Alapszabály kérdésében, igazgatóság, április 19-én tartandó gyűlésén volt hívatva döntést hozni. Elfogadásához kétharmad többségű szavazás volt szükséges. Egy ilyen kimenetelű szavazás azt jelentette volna, hogy igazgatóság, maga részéről, az egység megvalósítását javasolja és a kérdés eldöntésére rendkívüli konvenciót hirdet, 1982 őszére. 8 igazgató szavazott az alapszabály elfogádásá mellett, 7 ellene. így, a konvenció összehívása tárgytalan. Mi történt és miért? — kérdezik egyesületünkön kívül és belül. Találgatások, vádaskodás helyett, vonja le ki-ki a maga következtetését a kettős tényből: Míg igazgatóságunk egységes volt az alapelvek elfogadásában, az időzítés, a menetrend kérdésében élesen megoszlott. Ne feledjük el, hogy igazgatóságunk az egység tervezetét “további tárgyalások eredményétől függővé téve” fogadta el. Meggyőződéssel valljuk, hogy az egységtárgyalás nem volt hiábavaló. A két egyesület egy nagy lépéssel közelebb jutott egy régi álom megvalósításához az amerikai magyarság testvérsegítő egyesületi alapon történendő összefogásához. Egy ilyen tervet a jelenhez kötni, tőle a jövendő lehetőségét elvenni, felelőtlenség. A tárgyalások alatt a két igazgatóság testvéri közeltségbe került egymással. Ugyanezt a lelkületet kell munkálni helyi, osztály vonatkozásban. Bizalomgerjesztő tervekre és cselekedetekre van szükség minden városban, ahol a két egyesület tagjai évtizedek óta élnek egymás közelében, anélkül, hogy keresnék a testvéri együttlét és közös szolgálat alkalmait. A testvérsegítés, magyar örökségünk ápolása, jövő nemzedékeknek átadása, egyházaink, egyesületeink építése terén, szervi egység híján is sokat tehetünk, helyi és országos vonatkozásban. Az előttünk levő időszak mint egy próbára teszi az elmúlt tárgyalások időtálló értékét. FELADATAINK: Az egységtárgyalások őszinte és reményteljes hangulatában sok sürgős tennivalónk háttérbe szorult. Most már halaszthatatlanul szembe kell néznünk az elodázhatatlan feladatokkal. Igazgatóságunk foglalkozott a termelés növelését és időszerűségét munkáló javaslatokkal, versenyképes kötvények kidolgozásával, a fizeitésrendszer reformjával, washingtoni iroda vásárlásával és sok más sürgős feladattal. Testvérsegítő szolgálatunk fokozása is ügyrenden szerepelt. Ezen a téren fokozott felelősség hárul a helyi igazgatókra és az osztályok képviselőire. Használjuk fel a nyarat osztályaink kisebb-nagyobb találkozóira, az összetartás ápolására. BETHLEN GYŰJTEMÉNY: Nagy kincset talált Oláh Béla levéltárosunk, amikor a gazdag anyag .£L^>w o-lxta> $6 tyf? Jl is*, AA/f\Sí Cij Q> "'S iß 0-U?4\/vwt/ / *■ ^ ^ .i /in /n, olXXjÍa^ "/Cis \sSAa-' X~ rX<íO XT aCÍas u ■? cX~jr x£: Ás*-A, ** fo9 C/li sywrAT i*
