Fraternity-Testvériség, 1981 (59. évfolyam, 1-4. szám)
1981-10-01 / 4. szám
azok, akik Patakon jártak az iskola bármelyik tagozatába. De még ha csupán azokat vennénk is fel egy pataki emléknévsorba, akik a “hírnév” valamilyen fokára jutottak magyar Amerikában, akkor is kiilön-külön, egyenként kellene megvizsgálnunk, hogy hol és hogyan szólalt meg bennük Patak Lelke. Ezért véleményem szerint egy-egy hírneves volt pataki diák emlitésénél sokkal fontosabb feladat a Patak szellemi-lelki hatáskörében fekvő északkeletmagyarországi falvakból-városokból Amerikába vándorolt népből kikerült gyülekezeti vezetők, gondnokok, presbiterek életének és szolgálatának megörökítése. Mert afelől nem kell sokat érvelni, hogy egy gyülekezeti gondnoknak, aki egy pataki teológián nevelkedett lelkipásztor által vezetett tiszán- inneni gyülekezetből vándorolt ki Amerikába, amerikai gyülekezeti szolgálatát felismerhetően áthatotta Patak Lelke. Az ő szolgálatuk és a Patakon tanult lelkkipásztorok szolgálata együtt adhatnak csak hűséges és teljes képet Sárospatak hatásáról Amerikában. Kétségkívül nem szabad tehát elmellőzni azt, hogy a neves szakácsművész és könyvmecenás Szath- máry Lajos pataki diák volt. De csak akkor teljes Patak hatásának seregszemléje, ha kiemelt helyen emlékezünk meg olyanokról, mint a nemrégiben meghalt Bodnár Istvánról, aki a Független Egyháznak első főgondnoka lett 1924-ben és aki haláláig tartotta a kapcsolatot sajókereszturi gyülekezetével és a jelenlegi lelkipásztorral, Pap Istvánnal. Bodnár István 1925-ben a Magyar Egyház című lapban arról írt, hogy őseink hitét meg kell tartani, de úgy hogy a gyülekezet saját erejéből és áldozatkészségéből tartsa fenn magát; mert ez a hit tanított meg arra, hogy ne mások mankójával, hanem saját lábunkon járjunk. Kovács J. István amerikai útjáról írva így értékeli Bodnár Istvánt: Acélgyári munkás, aki egy magyar református egyháztest főgondnoka. Otthon ilyen csodát el sem tudunk képzelni. Amerikában van nekik ilyen. Bodnár legalább is egyenrangú magyarországi nemes főgondnoktársaival.” Természetesen érdekes lenne kikutatni, hogy ki volt az a Mr. King, akivel Bölöni Farkas amerikai útja során Baltimore-ban találkozott. Travels in North America című könyvében írja, 1838-ban hogy ez a Mr. King, akit eredetileg Királynak hívtak, Olasz- liszkán született és már olyan régóta van Amerikában, hogy magyarul szinte el is felejtett. Ennél azonban sokkal fontosabb megrajzolni annak a Molnár Istvánnak a pataki iskolában kiformált lelki képét, aki az Amerikai Magyar Református Egyesületnek egyik alapítója, évtizedeken át főtisztiviselője és az amerikai magyar református élet egyik vezető egyénisége volt. Lapozzunk még nehányat gyorsan egy Patak és Amerika kapcsolatairól írott könyv elképzelt lapjain. Külön fejezete van persze az íróknak, költőknek, akiknek művei nemcsak azért említendők, mert a szerzők pataki diákok voltak, hanem azért, mert műveikből ragyogóan sugárzik Patak Lelke. Költők, szépírók, esszéisták, publicisták, prédikációskötetek és tudományos művek szerzői — hosszú a névsoruk és műveik listája a költő Szabó Lászlótól az egyháztörténetíró Komjáthy Aladárig, Vincze Károlytól Szabó Istvánig, Vatai Lászlótól Trombitás Dezsőig és Béky Zoltánig. Sokan nem is egy, de több kategóriába tartoznak, mint például Nagy Lajos, akinek számos kötete jelent meg, még számosabb cikket írt és aki a legtöbb nekrológot írt elhunyt patakiakról. Itt vannak a lapszerkesztők Kalassay Sándortól Bor- ehv-Kerekes Györgyön, Vincze Károlyon és Bertalan Imrén keresztül Vitéz Ferencig; a főiskolai tanárok, mint Harangi László, Zsíros József és Vasady Béla, aki ugyan debreceninek számít, de rövid pataki tanársága miiatt a pataki galériából sem hagyható ki. Takács Béla könyvéből tudjuk különben, hogy a pataki nyomda 1946-ban történt új megindulása alkalmával “először angolnyelvű tankönyvet készített,” amelyet Harangi László gimnáziumi tanár írt Dents First English Book címmel. Természetesen külön fejezetnek kell szólnia az 1931-es jubileum amerikai vonatkozásairól: az Amerikából érkezett könyv- és pénzadományokról, az onnan jött üdvözlésekről, a két amerikai teológiai tanár tiszteletbeli tanári címéről (Bertlett és Leich), Szabó László franldini lelkészről, aki az alkalmi költemény-pályázaton mint első 60 pengő jutalomban és “az előadás kitüntetésében” részesült. Az Emlékkönyv névlistája szerint Amerikából még Für- jész Béla lelkipásztor, volt pataki diák, és Szobosz- lay Gyula san franciscoi orvos voltak ott a jubileumi ünnepségeken. Egy másik fejezet azután Patakiak-tinszáninnen- iek amerikai látogatásáról számolna be: Varga Imre. Rásk Sándor, Kürti László püspökök és Ujszászy Kálmán vannak az illusztris nevek sorában. Ujszászy amerikai látogatása során nemcsak előadásokat tartott amerikai teológiákon, melyek nyomát egy 48 lapos kis könyv őrzi angol nyelven — összesen 19 előadást és 26 igehirdetést tartunk számon, — hanem megszervezte, megindította és mindmáig fenntartja az amerikkai magyar református nyomdatermékeknek a pataki református tudományos gyűjteménybe való besorolását; felesége páratlan munkatársi segítségével. Ezenkívül Ujszászy remek tanácsokat adott az Amerikai Magyar Református Archivum felállításának terveihez egy terjedelmes tanulmány megírásával (1971). 22
