Fraternity-Testvériség, 1980 (58. évfolyam, 1-4. szám)

1980-01-01 / 1. szám

Nagyenyedi kollégium

birodalmi kamara alá rendelte), és ezért Bethlen Gábor fejedelem kénytelen volt harmad ízben is hadjáratot indítani a császár-király ellen, ezúttal Anglia, Dánia és Törökország szövetségében.

Mindehhez azonban nagy szüksége volt arra, hogy necsak mint országának fejedelme, hanem mint birtokos is példát mutasson többi birtokos-társainak, tehát elismerten “jó gazda” legyen. Ebben nagy segítségére volt vallásos életű, derék felesége, Károlyi Zsuzsánna is.

Bár Bethlen Gábor, mint Erdély protestáns fejedelme, nagy elődjének, Bocskay Istvánnak a politikai útvonalán haladt, európai viszonylatban azonban a szintén erdélyi, kolozsvári születésű Hunyadi Mátyás királyt választotta eszményképének. Ezért Bethlen 1622-ben fejedelmi székhelyén, Gyulafehérvárott főiskolát alapított, amelyet egyetemmé akart kifejleszteni, már a kezdetben olyan tudósokat híva meg Közép- és Nyugateurópából, mint Alsted János, Basire Izsák, Bisterfeld Henrik és Opitz Márton. Ezt a “col- lege”-ot később Nagyenyedre költöztették, de a híre olyan nagy lett, hogy amikor 1704-ben a protestánsokat veszettül gyűlölő, francia származású Habsburg- tábornok, Rabutin porig leégette, a barbár cselekedetről még Amerika akkoriban indult első hetilapja, a “The Boston Newsletter” is megdöbbenve emlékezett meg. Ugyancsak Bethlen nagy könyvtárat is szervezett, és az erdélyi fejedelmek közül elsőnek küldött ösztöndíjjal magyar protestáns ifjakat nyugati egyetemekre, hogy a tudós- és tanárutánpótlást biztosítsa. Bár elsősorban a saját hittestvéreit támogatta, de — közös magyar nemzeti érdekből — igyekezett előmozdítani a magyar nyelv és művelődés ügyét a magyar katolikusok közt is; például azzal, hogy anyagilag támogatta Káldi János jezsuita atyát az első katolikus magyar bibliafordítás kiadatásában, ami 1620-ban jelent meg Bécsben.

Ezen a ponton meg kell emlékeznünk arról is, hogy — bár szintén Bethlen Gábor korára esik a magyar katolikus egyház újjászervezőjének, a magyarországi ellenreformáció vezéralakjának, Pázmány Péter bíboros esztergomi érseknek a munkássága, legalább is egy jó része, e két nagy magyar kölcsönösen becsülte egymásnak a magyar nemzet szolgálatában vállalt és végzett munkáját és az abban tanúsított hazafiúi magatartását.

Nem hagyhatjuk megemlítés nélkül azt a jellemző történelmi eseményt sem, hogy amikor Bethlen Gábor hadai az 1619. évi, őszi hadjárat során az akkori “nyugati” fővárost, Pozsonyt is elfoglalták, még pedig olyan váratlanul, hogy Révay Péter koronaőrnek nem volt módja intézkednie a magyar királyi korona elszállíttatásáról, és így a várossal együtt az is Bethlen kezére került, az erdélyi fejedelem a leg- messzebbmenően gondoskodott a nemzeti ereklye biztonságáról. És bár győzelmei hatása alatt a Besztercebányán ülésező országgyűlés őt Magyarország királyának is megválasztotta, Bethlen mégsem koronáztatta meg magát, — bár a “választott király” címet attól fogva állandóan használta —, hanem a koronát mindaddig magánál tartotta, amig a Habsburg császár-király a nikolsburgi békében nem biztosította a nemzetet az alkotmányban lerögzített jogainak tiszteletben tartásáról, és a vallásszabadság elismeréséről. Bethlen, amikor a koronaőrség német tagjait Révay koronaőrrel elbocsáttatta, helyükbe a maga magyar gyalogságából adva kétszázat, ezt a Révayhoz írt levelében azzal indokolta, hogy “valami véletlen szerencsétlenség se az Szent Koronát, se az helyet ne találja.”

Erdély kései és sajnos rövid reneszánsz-korának, a független magyar államiság e nagy bajnokának egész élete küzdelemben telt. Ámde sohasem felejtette el a Biblia ama tanítását, hogy elvész az a nép, amely tudomány nélkül való. Bethlen Gábor egyetemes keresztyéni és magyar emberi mértékével a keresztyén fejedelemnek az isteni és emberi tudományok tanításának megértése és alkalmazása a legfőbb feladata. Ha pedig a körülmények folytán nincs módja a rábízott ország és népe fejlődésének békességes irányítására, a fegyveres küzdelemtől sem szabad visszariadnia.

“Arte et marté” — “Tudománnyal és fegyverrel” volt Bethlen Gábor hadakozásra kényszerített életének a jelszava. A magyar nemzetnek ez a törhetetlen lelkű, hivő, a halálos veszedelmek közt is világos látású, hírével-nevével messze világokat is tiszteletre indító vezére ezzel mindörökre érvényes nemzeti programot és egyéni életelvet hagyott a késői nem zedékekre.

16