Fraternity-Testvériség, 1977 (55. évfolyam, 1-4. szám)
1977-07-01 / 3. szám
Hosszú ideig volt igazgatója annak az otthonnak, melyet csak “OUR HOME” néven ismertek, idős magyarok részére épült otthon, ahol ma már minden féle más emberek is otthont találnak. Gyászolják hitvese Székely Aranka, három fia, két leánya, egy testvére, 17 unokája, és 2 déduonoká- ja. Szülei, két testvére, egy fia és egy leánya már régebben elhunytak. A 85 évet élt pionir magyar református lelki- pásztor emléke legyen áldott! A.D. ☆ ☆ LÁTOGATÁS 1977-BEN ADY ENDRE SZÜLŐHELYÉN Június végére kiszáradt az Ér, ez a pocsolyás, sással, kákával telinőtt nagy árok. A hőség már álló hónapja veri az Érmelléket: felhasadt, megrepedt a föld háta, kiégett a mező — mintha a Hortobágy vette volna át az uralmat az egykori Partium felett. Hányszor látta ilyennek szülőföldjét az Ady-ház nagyobbik fia, hazafelé tartván Nagykárolyról, Zilah- ról, Budapestről és Párizsból? A falubeliek — a nagyon öregek — még emlékeznek a költő érkezéseire. És emlékeznek rá a néma tanúk is: a szülőház — hófehér falával —- és az új Ady-porta, amelynek sarokszobájában, 1917-ben utoljára pihent a Szilágyság poétafia. A szülőház küszöbét átlépve, mintha múlt századbeli hajlékba toppannánk. Két kicsiny, földes szoba, homlokot verdeső tölgygerenda, avitt komód — vagy ahogy errefelé nevezik: kaszli -, és a fenyőből ácsolt szülőágy, amelyet bordó szinű, szövött takaró borít. Ebből a házikóból költöztek át az Ady-szülők az udvar túlsó végén emelt szerény kúriába, amelyet most az őszi ünnepségekre csinosítanak, tataroznak. Összegyűjtötték, és a szobákban eredeti helyükre állították a szertekallódott bútorok néhány darabját. A falba építve emléktábla, amelyet Kós Károly tervezett, s amely az apa, Ady Lőrincz kívánságára került a szülőház helyett az új épületre. A felírás: “Itt született 1877. november 22-én Ady Endre, a magyar költészet új korszakának teremtő géniusza, útmutató világító fárosza, a régi magyar balvégzetnek halhatatlan énekese. Ezt az emléktáblát édes szüleinek diósadi Ady Lőrincnek és Pásztor Máriának aranylakodalmi ünnepsége alkalmából emelték az erdélyi magyarok Érmindszenten 1924. július 21.” A költő 1917-ben a Balatonról jövet, bekukkantott feleségével szülőfalujába, Érmindszentre. Katica néni — idős Szabó Béláné — aki húsz évig szolgálta Ady Lőrincnét, akkor találkozott vele először és utoljára. Fejkendős, kékszemű, csöpp nénike, a hangja a nyolcvanadik esztendőt közelítve is csengő, tiszta. — A kőasztal mellett, az egykori lugasban terítettem reggelihez Bandi úrfinak — meséli Katica néni. — Levelet írt, amikor kihoztam neki a reggelit. Fekete öltöny, sötét nyakkendő volt rajta. Ahogy meglátott, letette a tollat, rám nézett, s mintha nagyon régen ismert volna, azt mondta: “Katica, van nekem egy nagy tervem. Megveszem a szomszéd utcában a Puskás-házat. Ha nem adják, akkor hozzáépítek a kúriához egy toronyszobát. Ide készülök a falumba végleg s többé nem megyek el innen...” Amikor elmondtam az édesanyjának, miről beszélt a fia, szegényke nagyot sóhajtott: “Bandi erről sohasem szólt nekem. Sohasem.” Egy hét múlva aztán kihajtatott a vasútállomásra Ady Endre. Katica néni áll a kertben, az eperfa alatt, a lugas kőasztala mellett, s mutatja az utat: merre vitte el — örökre — a fekete hintó a feketeruhás költőt. (Tudósítások) * * * Ady Endre: AZ ÚR ÉRKEZÉSE Mikor elhagytak, Mikor a lelkem roskadozva vittem, Csöndesen és váratlanul Átölelt az Isten Nem harsonával, Hanem jött néma, igaz öleléssel, Nem jött szép, tüzes nappalon, De háborús éjjel. És megvakultak Hiú szemeim. Meghalt ifjúságom, De őt, a fényest, nagyszerűt, Mindörökre látom. SZEPTEMBERI GYŰLÉSEK PROGRAMJA Országos Presbiteri Szövetség: Szeptember 4. —• vasárnap d.u. és Szeptember 5, hétfő — d.e. Országos Lelkész Egyesület: Szeptember 5 — Hétfő — d.u. és Szeptember 6, kedd. Bethlen Otthon Igazgatóság: Szeptember 7 — szerda. Egyesület igazgatósági gyűlése: Szeptember 8 és 9, csütörtök és péntek. 22
