Fraternity-Testvériség, 1975 (53. évfolyam, 1-12. szám)

1975-10-01 / 10-12. szám

BESZÁMOLÓ A LIGONIERI “NAGY NAPOKRÓL.'’ Több, mint fel évszázada ame­rikai magyar református népünk egyházi és világi vezetői szeptem­ber első hetében seregszemlét tar­tanak a kies fekvésű Ligonicrban, hogy beszámoljanak az elmúlt év­ben végzett munkásságról és meg­beszéljék a következő év felada­tait. Idén a Lelkész Egvesület, a Presbiteri Szövetség, valamint a Bethlen Otthon és az Amerikai Magyar Református Egyesület igazgatóságának immár hagyományossá vált gyűlésein kívül két másik olyan ünnepségen ve­hettek részt, melyek bármelyike nagy közönséget vonzó esemény számba megy Magyar Amerikában. Szeptember elsején avattuk fel korszerűsített Örek Otthonunkhoz csatolt új szárnyépületünket. Ezzel nemcsak harminc férőhellyel növeltük Ott­honunk befogadó képességét, hanem a pennsylvaniai hatóságok követelményeinek eleget téve a meglévő épületen belül is jelentős átépítéseket végeztettünk. Ilyen módon Otthonunk az állam egyik legszebb szc- retetintézménye lett. A korán beköszöntött borongós idő ellenére olyan sokan sereglettek egybe, hogy a kicsi faternp- lom nem tudta befogadni a sokaságot. Több magyar gócpontról autóbusszal érkeztek testvéreink, hogy tanúi lehessenek annak a lélekemelő ünnepélynek, melynek keretén belül nagyszerű, új alkotásunkat adtuk át rendeltetésének. Az isteni tiszteleten Ft. Áhrahám Dezső, az Amerikai Magyar Református Egyház püspöke, ma­gyarul, Ft. Dr. Bütösi János, a Kálvin Kerület ujo- nan választott püspöke, angolul hirdették az igét. Szolgálatot nyújtottak még Ft. Dr. Béky Zoltán, Ft. György Árpád, Ft. Nagy Lajos, Ft. Dr. Szabó István és Nt. Csia Kálmán. A csalóka időjárástól félő közönség kérésére az avatási ünnepség is a templomban került lebonyolí­tásra, bár az Úristen napja hamarosan ráragyogott a Neki tetsző alkotásra. Nt. Bertalan Imre vezetésével a közönség elénekelte az amerikai himnuszt. Ft. Dr. Béky Zoltán, az Egyesület és a Bethlen Otthon elnöke, mondotta a magas szárnyalású avatási beszédet, majd kérésére az építészmérnök átnyújtotta a kulcsokat Nagy Lajosnak, a Bethlen Otthon igazgatójának. Eszenyi László, az Egyesület és a Bethlen Otthon el­lenőre, rövid beszéd kíséretében adta át az Otthon művészi kiállítású díszokleveleit azoknak az egyének­nek és egyesületi képviselőknek, akik kimagasló mun­kásságukkal vagy adakozásukkal segítették elő a gyönyörű alkotást. Az esti órákban ismét zsúfolásig telt meg a kis templom és mindkét nyelven újra felharsantak a hívek ajkairól a zsoltárok és dicséretek. Dr. Bütösi Jánost iktatta be a Kálvin Kerület egyházi és világi vezetősége püspöki méltóságába. Mikor az igehirde- tők között ott láttuk Ft. Ábrahám Dezsőt, éreztük csak igazán, mekkora utat tett meg ez a fiatalabb egyházvezetői nemzedék az “ellenegyházak’’ korától a mai “testvéregyházakig.’’ Imádságos lélekkel kértük a Mindenhatót, hogy az út folytatása a magyar ame­rikai reformátusok között többé semmi különbséget nem ismerő testvéri egybeforrás legyen. Mert ha meg­születik az a lelki egység, amit az új és kiváló tudású püspök beiktatásán boldog örömmel éreztünk meg, a szervezeti egység mágától fog bekövetkezni. A Bethlen Otthon Igazgatóságának gyűlésén a szokásos kisebb jelentőségű intézkedések részletezése helyett három jelentős tárgyra mutatunk rá. Egy­hangú megelégedéssel és örömmel vették tudomásul az Öregek Otthonának elkészültét. Soha meg nem lankadó építési programunk következő céljaiként a fatemplom alapos tatarozását és a megürült nyomda­épület múzeum és könyvtárrá való átépítését tűzték ki. Az Építési Alapon lévő maradvány oly kevésnek bizonyult, hogy a fenti két újabb cél elérésére Beth­len Otthonunk adakozásra szólít fel minden magyart — egyházat, egyesületet vagy egyént aki szívén viseli és magáévá teszi azt a szándékunkat, hogy ame­rikai életünk emlékeit és szellemi termékeit egy min­den kutató által elérhető helyen gyűjtsük össze és szakszerűen őrizzük meg a jövő nemzedékek szá­mára. Bízunk abban, hogy magyar testvéreink vallás­felekezetre való különbség nélkül megértik ennek a tervnek a fontosságát és bőkezűen járulnak majd hozzá a kivitelhez. A három napos őszi igazgatósági gyűlés csütör­tökön vette kezdetét. A szokásos megnyitó áhítat ke­retében Egyesületünk elnöke megemlékezett a napok­ban elhunyt Dr. Ravasz László püspökről, aki a Magyarországi Református Egyház egyik legkiemel­kedőbb egyházi vezetője volt. Rövid eulogiáját Igaz­gatóságunk tagjai nagy figyelemmel kisérték, utána pedig egy perces csendes imádsággal adóztak az el­hunyt emlékének. Az üzleti tárgyalások első pontjaként az elnök adott rövid áttekintést az első rendes gyűlés óta vég­zett munkásságról és eredményekről. Jelentése során beszámolt az 1975 évre hirdetett tanulmányi verseny eredményéről. Az Intéző Bizottság (Executive Com­mittee) bírálatát és ajánlatait az Igazgatóság változ­tatás nélkül elfogadta. Az idei pályázók feltűnően kis számára való tekintettel úgy döntöttek, hogy az 1976-ik évi pályázatot sokkal szélesebb körben kell meghirdetni. 1976 közgyűlési év lévén csak természe­tes, hogy a konvenciós tárgyak megbeszélése került 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom