Fraternity-Testvériség, 1975 (53. évfolyam, 1-12. szám)
1975-07-01 / 7-9. szám
Események sodrában .. . AZ AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUS EGYHÁZ TILTAKOZÁSA AZ ERDÉLYI MAGYARSÁG ÚJABB ELNYOMÁSA ELLEN Az Egyházak Világtanácsa és a Református Világszövetség elé viszik az erdélyi magyarság újabb üldözését Az Amerikai Magyar Református Egyház június 1. és 2-án Ligonierban tartott egyházkeriileti gyűlésén a “Püspöki Tanács” és az alkotniányozó gyűlés tagjai nagy megdöbbenéssel értesültek az erdélyi magyarság újabb üldözéséről és elnyomásáról. Nagy felháborodással tárgyalták a kommunista román kormány újabb rendeletéit, amelyekben az egyházak történelmi dokumentumait, anyakönyveit, kulturális és művészi alkotásait a kormány elkobozza és állami tulajdonba veszi, ezzel az erdélyi magyarságnak még az emlékét is ki akarják irtani a történelemből. Az ellenálló egyházakat bezárják, a papokat börtönnel büntetik. A vallásos nevelést, a magyar nyelvű oktatást megtorlásokkal a minimumra korlátozzák. Magyarlakta és a magyar alapítású községek nevüket többé magyarul nem használhatják. A külföldre utazók és illegálisan ott tartózkodók vagyonát elkobozzák, stb. Béky püspök, mint az Amerikai Magyar Szövetség országos elnöke, ismerteti mindazokat a memorandumokat, amelyeket az AMSz. az Elnökhöz és a Kongresszus külön bizottságai elé terjesztett. Erdélyben még mindig két és fél millió magyar él. Közöttük egy millió kétszáz-ezer református. Ezeknek a lassú kiirtása a történelem legnagyobb gyalázata. Ábrahám Dezső és Béky Zoltán püspökök javaslatára a közgyűlés egyhangúlag elhatározta, hogy az erdélyi magyarság elnyomásának, s az újabb üldözések megszüntetését kérve, nemcsak az Elnök, a Külügyminisztérium és a Kongresszus illetékes bizottságai, hanem az Egyházak Világszövetsége — World Council of Churches — és a Református Egyházak Világszövetsége — World Alliance of Reformed Churches — elé viszi, amely Világszövetségnek az Amerikai Magyar Református Egyház, — mint önálló denomináció — évtizedek óta tagja. A határozati javaslatot és az AMSz. hiteles dokumentumokkal alátámasztott Memorandumát Béky püspök személyesen viszi Genfbe és terjeszti azt az illetékes Világtanácsok vezetői elé. AZ ERDÉLYI MAGYARSÁG ÜGYE A SZENÁTUS ELŐTT Mint ismeretes, az Amerikai Magyar Szövetség az elmúlt hónapokban nagyarányú tevékenységet folytatott, hogy az erdélyi magyarság fokozodó elnyomására az amerikai és nemzetközi fórumok figyelmét felhívja, és a tartthatatlan helyzet orvoslását kiharcolja. Már beszámoltunk a Házban történt felszólalásokról és a május 7-i kihallgatásról a Ház Ways and Means bizottságának külkereskedelmi albizottsága előtt, melyen a Szövetség főtisztviselői személyesen tettek tanúvallomást. Június ’-én a Szenátus pénzügyi bizottsága rendelt el kihallgatást az amerikai-román kereskedelmi egyezmény ügyében, amely Románia számára a “most favored nation” kedvezményt biztosítaná. A bizottság bekérte kihallgatásra az Amerikai Magyar Szövetség képviselőit. A kihallgatáson resztvettek: Ft. dr. Béky Zoltán tb. püspök, országos elnök, Eszenyi László, alelnök, külügyi bizottsági elnök és dr. Száz Zoltán, külügyi tanácsadó. Az AMSz egy 29 sűrűn gépelt oldalas tanulmányt adott be kihallgatási anyagként az erdélyi magyarság helyzetéről. amelyik részletesen taglalja romániai és nyugati források alapján az erdélyi magyarság elnyomását és azt a kulturális nemzetgyilkosságot, ami ma Romániában folyik. Három szenátor tett fel kérdéseket (Dole, Ribicoff és Byrd) az erdélyi magyarság elnyomásával és az elszakított családok egyesítését szorgalmazza, semmikép sem akarja, hogy a Jackson- Vanik módosítást a román kormány az erdélyi magyarság legértékesebb elemeinek kitelepítésére használja fel. Június 5-én Strom Thurmond szenátor, június 6-án S. Harrison Williams szenátor szólalt fel a Szenátusban romániai magyarüldözést élesen elitélve. Miután az elnyomás módszereit részletesen elmezte, Williams szenátor ezeket mondotta: “Mindazok, akik hisznek az emberisség alapelveiben, mint a szabadságban, egyenlő bánásmódon, és az igazságban, kell, hogy ne hagyják észrevétlenül a román kormány kisebbségellenes cselekedeteit. Kötelességünk felszólalni az ilyen üldözés és hátrányos megkülönböztetés ellen”. Thurmond szenátor különösen az egyházi iratok és kegyszerek elkobzását hangsúlyozta ki, amellyel a magyarság múltjának Írott emlékeit kívánják megsemmisíteni. 8
