Fraternity-Testvériség, 1975 (53. évfolyam, 1-12. szám)

1975-04-01 / 4-6. szám

résztvett csoportjával az augusztus 2-án lezajlott mar- kersdorfi csatában és az augusztus 10-iki kunersdorfi ütközetben, melyet a Bethlen és Nádasdy huszárok utolsó pillanatokban végrehajtott fergeteges rohama fordított az osztrákok javára. Csaknem az életébe került később az 1759 év novemberében végrehajtott vállalkozás. Kleist ezrede megerősítve a Collignon-Courbiere és Kováts szabad- csapataival átcsapott Csehország területére és ott az Osseg-i cisztercita rendházat a porosz zsoldban álló franciák kifosztották, mivel a kivetett sarcot nem tudták vagy nem akarták megfizetni. Kováts szeren­cséjére az ő szerepéről az egyik katolikus főpap így nyilatkozott: “. . . az ősségi praelatus attestumában (Tanúvallomás) érintve van, hogy Kovacz az ottani fosztogatásnál nem volt jelen, egyébként is inkább barát, mint ellenségként viselkedett.” Az év vége felé az 1. porosz huszárezred szabad- csapataival együtt von Hülsen altábornagy aláren­delésébe került, aki 1760 január elsején csapatainak alkalmazására vonatkozóan a királynak azt javasol­ja, hogy Moritz von Anhalt herceg ezredét Reithe- nauba helyezi és melléje “... Kováts kapitányt ren­deli a szabad huszár eskadronnal, hogy felderitsen Herrnsdorf és Altenburg felé.” Ez a terv aligha került kivitelezésre, mert január 5-én von Hülsen már újabb jelentést és javaslatot tesz: “A Gersdorf-féle szabad huszároknál nincsenek tisztek, mert betegek és távol vannak. Mivel pedig ezek az emberek kihágásokat követnek el, ennélfogva meghagytam Kleist ezredesnek, hogy vegye saját parancsnoksága alá és adja Kováts kapitány kezére őket, hogy rendbe szedessenek.” Ez az intézkedés világosan arra utal, hogy Ko­váts a szigorú porosz kiképzés alatt nemcsak engedel­meskedni, hanem fegyelmezni és parancsolni is meg­tanult. És hogy a “rendbeszedést” igen gyorsan elin­tézte, bizonyítja von Hülsen két nap múlva küldött jelentése, mely szerint “Kováts kapitány Einsiedelben 12 ellenséges huszárt és 18 lovat fogott el.” Mint érdekességet említjük meg, hogy mind Kleist, mind Hülsen jelentéseikben kapitányként em­lítik Kovátsot, már az 1759 év végétől kezdve, holott Nagy Frigyes csak 1760 április elsején léptette elő őt március 27-iki ranggal. Egyidejűleg a király a Ko- váts’sches Corps nevű szabadcsapatból megszervezi a Kleist féle huszárezred első két svadronját. Az egyik­nek Kováts Mihály lett a parancsnoka. Alantos tisztei között találjuk báró Révay Sándor másodhadnagyot. (folytatjuk) FT. GYÖRGY ÁRPÁD 40 ÉVES LELKÉSZI JUBILEUMA Chicagói szervezői értekezletünk alkalmával az utolsó pillanatban értesültünk, hogy titkárunk Ft. György Árpád 40 évvel ezelőtt pont ezen a napon lett felszentelve a lelkészi szolgálatra. Ez alkalomból az értekezletet követő banketten spontán ünneplés­ben részesítettük közszeretetben álló titkárunkat. Parragh Dezső püspök helyettes szép beszéd kereté­ben egyházi, elnökünk pedig az egyesületi munkássá­gát és érdemeit méltatta. Elnökünk ugyanakkor Egyesületünk arany érmé­vel tűntette ki titkárunkat érdemei elismeréséül. Ft. György Árpád két alkalommal volt a Kálvin Egyházkerület elnöke, legfőbb tisztviselője, s 7 esz­tendeje Egyesületünk főtitkára. Életére és szeretteire Isten gazdag áldását kérjük. SZABONÉ LÉVAY MARGIT ELHUNYT Szabóne Lévai Margit amerikai magyar életünk egyik legkiválóbb írónője hosszas szenvedés után el­hunyt. Szabóné Lévay Margit a nagy magyar pap­költőnek, Szabó Lászlónak, volt az özvegye. Szábóné kitűnő írásai hetenként jelentek meg az amerikai magyar lapokban. Egyesületünk hivatalos lapjának, a Testvériségnek is, évek óta munkatársa volt. Hatalmas könyvtárából a magyar irodalom több remekét Egyesületünkre hagyta, amelyet testvére, Lange Károlyné, juttatott el hozzánk. Elhunyta az egész amerikai magyarság nagy vesztesége. Az ittmaradottak gyászában őszinte rész­véttel osztozunk s megvigasztalásukhoz Isten vigasz­taló kegyelmét kérjük. 11

Next

/
Oldalképek
Tartalom