Fraternity-Testvériség, 1975 (53. évfolyam, 1-12. szám)

1975-04-01 / 4-6. szám

résztvett csoportjával az augusztus 2-án lezajlott mar- kersdorfi csatában és az augusztus 10-iki kunersdorfi ütközetben, melyet a Bethlen és Nádasdy huszárok utolsó pillanatokban végrehajtott fergeteges rohama fordított az osztrákok javára.

Csaknem az életébe került később az 1759 év novemberében végrehajtott vállalkozás. Kleist ezrede megerősítve a Collignon-Courbiere és Kováts szabad- csapataival átcsapott Csehország területére és ott az Osseg-i cisztercita rendházat a porosz zsoldban álló franciák kifosztották, mivel a kivetett sarcot nem tudták vagy nem akarták megfizetni. Kováts szerencséjére az ő szerepéről az egyik katolikus főpap így nyilatkozott: “. . . az ősségi praelatus attestumában (Tanúvallomás) érintve van, hogy Kovacz az ottani fosztogatásnál nem volt jelen, egyébként is inkább barát, mint ellenségként viselkedett.”

Az év vége felé az 1. porosz huszárezred szabad- csapataival együtt von Hülsen altábornagy alárendelésébe került, aki 1760 január elsején csapatainak alkalmazására vonatkozóan a királynak azt javasolja, hogy Moritz von Anhalt herceg ezredét Reithe- nauba helyezi és melléje “... Kováts kapitányt rendeli a szabad huszár eskadronnal, hogy felderitsen Herrnsdorf és Altenburg felé.”

Ez a terv aligha került kivitelezésre, mert január 5-én von Hülsen már újabb jelentést és javaslatot tesz: “A Gersdorf-féle szabad huszároknál nincsenek tisztek, mert betegek és távol vannak. Mivel pedig ezek az emberek kihágásokat követnek el, ennélfogva meghagytam Kleist ezredesnek, hogy vegye saját parancsnoksága alá és adja Kováts kapitány kezére őket, hogy rendbe szedessenek.”

Ez az intézkedés világosan arra utal, hogy Kováts a szigorú porosz kiképzés alatt nemcsak engedelmeskedni, hanem fegyelmezni és parancsolni is megtanult. És hogy a “rendbeszedést” igen gyorsan elintézte, bizonyítja von Hülsen két nap múlva küldött jelentése, mely szerint “Kováts kapitány Einsiedelben 12 ellenséges huszárt és 18 lovat fogott el.”

Mint érdekességet említjük meg, hogy mind Kleist, mind Hülsen jelentéseikben kapitányként említik Kovátsot, már az 1759 év végétől kezdve, holott Nagy Frigyes csak 1760 április elsején léptette elő őt március 27-iki ranggal. Egyidejűleg a király a Ko- váts’sches Corps nevű szabadcsapatból megszervezi a Kleist féle huszárezred első két svadronját. Az egyiknek Kováts Mihály lett a parancsnoka. Alantos tisztei között találjuk báró Révay Sándor másodhadnagyot.

(folytatjuk)

FT. GYÖRGY ÁRPÁD 40 ÉVES LELKÉSZI JUBILEUMA

Chicagói szervezői értekezletünk alkalmával az utolsó pillanatban értesültünk, hogy titkárunk Ft. György Árpád 40 évvel ezelőtt pont ezen a napon lett felszentelve a lelkészi szolgálatra. Ez alkalomból az értekezletet követő banketten spontán ünneplésben részesítettük közszeretetben álló titkárunkat. Parragh Dezső püspök helyettes szép beszéd keretében egyházi, elnökünk pedig az egyesületi munkásságát és érdemeit méltatta.

Elnökünk ugyanakkor Egyesületünk arany érmével tűntette ki titkárunkat érdemei elismeréséül.

Ft. György Árpád két alkalommal volt a Kálvin Egyházkerület elnöke, legfőbb tisztviselője, s 7 esztendeje Egyesületünk főtitkára. Életére és szeretteire Isten gazdag áldását kérjük.

SZABONÉ LÉVAY MARGIT ELHUNYT

Szabóne Lévai Margit amerikai magyar életünk egyik legkiválóbb írónője hosszas szenvedés után elhunyt. Szabóné Lévay Margit a nagy magyar papköltőnek, Szabó Lászlónak, volt az özvegye.

Szábóné kitűnő írásai hetenként jelentek meg az amerikai magyar lapokban. Egyesületünk hivatalos lapjának, a Testvériségnek is, évek óta munkatársa volt. Hatalmas könyvtárából a magyar irodalom több remekét Egyesületünkre hagyta, amelyet testvére, Lange Károlyné, juttatott el hozzánk.

Elhunyta az egész amerikai magyarság nagy vesztesége. Az ittmaradottak gyászában őszinte részvéttel osztozunk s megvigasztalásukhoz Isten vigasztaló kegyelmét kérjük.

11