Fraternity-Testvériség, 1974 (52. évfolyam, 1-12. szám)

1974-01-01 / 1-3. szám

MINDSZENTY HERCEGPRÍMÁST A PÁPA FELMENTETTE “Ezért a döntésért Isten és a történelem előtt VI. Pál pápának kell vállalni a felelős­séget” mondotta Mindszenty Hercegprímás. “PERELJ URAM, PERLŐIMMEL... ” A napokban lesz féléve annak, hogy Montreál- ban járt Mindszenty József biboros-hercegprimás, Esztergom érseke. Alapító lelkipásztorunkkal együtt mi is ott voltunk, bogy kifejezzük magyar református népünk tiszteletét a legnagyobb magyar keresztény egyház vezetőjének, bátor, hitvalló és mártír egyház­fejedelmének. . . Nemcsak mi montreáli magyar re­formátusok, de ahol Északamerikában megfordult Mindszenty hercegprímás mindenütt ott voltak a magyar protestáns egyházak lelkipásztorai és tagjai. Az élő mártirt, a meg nem alkuvó magyart, az Egy­házáért minden áldozatot meghozó nagy történelmi személyiséget atyafiságos szeretettel és megbecsülés­sel köszöntöttük. Bennünket is fjádalommal tölt el az a hiradás, hogy VI. Pál pápa az egyháza egyik legengedelme­sebb és legkiválóbb harcosát esztergomi érseki tiszté­ből és az azzal járó hercegprimási méltóságából fel­mentette, vagy, hogy pontosan idézzük a napi sajtó­ból: “dismissed,” mert Mindszenty hercegprímás nem volt hajlandó önként lemondani. Mindez pedig tör­tént iszonyatos meghurcoltatásának: a kommunista vérbíróság által történt elitéltetésének és megalázta­tásának a huszonötödik évfordulóján. Nem vitatjuk a pápa jogát. Nem vitatjuk az esetleges egyházpolitikai megfontolásokat. Tudjuk azt, hogy “Róma döntött, az ügy befejeződött.” De úgy érezzük, hogy mindezek ellenére is ez a döntés nem volt igazságos és minden ügyes megfogalmazás ellenére is szeretet nélküli döntés volt. Az egyházáért és népéért oly sok áldozatot hozó hercegprímás életé­ben talán ez a legkeserübb pohár. . . Meg kell valljuk az aggodalmunkat is. Ez a dön­tés a kommunista diplomácia nyomására született meg. A megalkuvás lelkiségét érezzük ki belőle. Pedig az istentelenséggel megalkudnia az egyháznak nem lehet! Meg kell vallanunk kétségbeesésünket is. Az egyház leghűségesebb mártir-fiának, Esztergom érse­kének mennie kell és a Father Berrigan féle alakok szabadon garázdálkodhatnak és végezhetik társada­lom és egyház pusztító munkájukat napról-napra. Ebben a sajnálatos döntésben a mi sokat próbált magyar szívünk ismét fájdalmasan érzékeli a kettős mértéket, amely annyira elhatalmasodott a sajtóban, a rádióban, a televizióban és általában a világban s imé betört az egyházba is. Tehetetlenek vagyunk és erőtlenek. Mégis ma­gyar római katolikus testvéreink felé a szeretet alá­zatával közeledjünk. Testvéri együtt-érzéssel oszto­zunk fájdalmukban: hiszen számukra ez egy sokkal nagyobb lelkiismereti problémát jelent, mint ne­künk. Mi elmonlhatjuk ennek a döntésnek a szere- tetlenségéről és igazságtalanságáról a teljes látásun­kat és véleményünket. Ez azonban csak akkor lehet igaz és helyes, ha azt alázattal és szeretettel próbál­juk megtenni. Nagyon fáj ez a mi magyar református szívünknek is, de nem tehetünk másképen, mint Mindszenty József hercegprímással együtt kiáltjuk az egész világ felé: “Ezért a döntésért Isten és a törté­nelem előtt VI. Pál pápának kell vállalnia a felelős­séSet” DR. KOMJÁTHY ALADÁR FT. JAKAB ANDRÁS ELHUNYT Ft. Jakab András a detroiti Szent Kereszt római katolikus egyház plébánosa szívszélhüdés kö­vetkeztében 64 éves korában váratlanul elhunyt. Ft. Jakab András nemcsak a detroiti katolikusok­nak, hanem az egész amerikai magyarságnak egyik legkimagaslóbb harcosa és vezéregyénisége volt. Igaz­gatósági tagja az Amerikai Magyar Szövetségnek, a William Penn Fraternális Egyesületnek és számos közös magyar intézménynek. Korai elhunyta az egész amerikai magyarság pótolhatatlan vesztesége és gyásza. Legyen emléke áldott! BZ. 11

Next

/
Oldalképek
Tartalom