Fraternity-Testvériség, 1971 (49. évfolyam, 1-12. szám)
1971-07-01 / 7-9. szám
Nyári magyar iskola Ligonierben 1921 július 4 óta, kerek ötven esztendeje, naponta tanították Ligonierben jó magyar szívek, hogy túl a tengeren van egy drága ország, amelynek mézédes a nyelve, dicsőséges a történelme, “szép és gyönyörű” minden tája, vér pezsdítő a táncé és édes-bús a dala. Ötven éven át naponta tanulták az állandóan bennlakó gyermekeink, hogy nem szabad szégyelni magyar eredetünket, még itt is meg kell tartani magyar édesanyánk nyelvét. Az nagyon természetes, hogy a Református Egyesület Bethlen Otthona gyermekeiből a magyarságot szerető és magyar örökséget megtartani akaró ifjakat nevelt. 1954 nyara óta, immár 17-ik éve az Amerikai Magyar Református Egyesület a Bethlen Otthonán keresztül az egész amerikai magyarságnak felajánlja szolgálatát. Minden nyáron alkalmat ad jó magyar szülőknek, hogy gyermekeik egy hónapon keresztül tanulják magyar nyelvünket, írásunkat, történelmünket, irodalmunkat, magyar táncainkat, dalainkat és magyar népművészetünket, bibliai történeteket és közismert énekeinket. 1971 nyarán is megtartottuk magyar iskolánkat. Református Egyesületünk drága szolgálata ez az amerikai magyarság felé, amit megtartunk mindaddig, amíg, akadnak jó magyar szülők, akik kívánják, hogy gyermekeik szívébe a magyarság szeretetét és fajtánk iránti öntudatot belevéssük. Ez éven is annyi gyermek számára kértek felvételt, amennyi helyünk van. Legnagyobb sajnálatunkra az 52 gyermek helyett, betegség és más okok miatt csak 45 jött be, akik közül szülőik családi körülménye miatt előbb hazament 5. A gyermekek egyesületi tagok voltak, új növendék 25 volt, a többi már volt itt a magyar iskolánkban. Nyári iskolánkban a reformátusokon kivül 12 római kathólikus és 2 evangélikus gyermekünk volt. Tanítóink voltak Nt. Csia Kálmán, Nt. Ruszkay Gyula miskolci lelkipásztor, Nt. Urbán Józsefné, Béhr Márika, Pályi Györgyné és Parker Lórika kisegítő tanító. Tanítóink minden elismerést megérdemelnek, mert az egy hónap alatt gyermekeinkkel csodát műveltek. Voltak gyermekek, akik egy szót sem tudtak magyarul amikor bejöttek a nyári iskolába, a vizsgán hosszú magyar verseket mondtak bájos amerikai hangsúllyal. Lehet, hogy ezek a gyermekek mindent elfelejtenek, amit itt tanultak, de azt sohasem, hogy az ő ereikben magyar vér folyik s hogy az ősei szép Magyarországból jöttek s a magyart szeretni kell. Ezeknek az Amerikában felnövő gyermekeknek örök élményük lesz, hogy egyszer magyar ruhában magyar táncokat táncoltak s valaha magyarul énekeltek, daloltak és szavaltak. Nyári magyar iskolánk záróvizsgáját 1971 július 31-én tartottuk meg. A vizsgára a szülők, nagyszülők és Ft. Dr. Béky Zoltán, Egyesületünk elnöke üdvözli a közönséget. az érdeklődők szép serege jelent meg. Igazgató üdvözölte a megjelent szülőket s köszönte nekik, hogy gyermekeik szívébe magyar fajtánk szeretetét akarják elültetni. Egyesületünket Ft. Dr. Béky Zoltán elnök tb. püspök, Eszenyi László ellenőr, Szűcs Bálint egyesületi igazgató képviselték. Csutoros István és Illés Lajos lelkipásztorok, a Felügyelő Bizottság tagjai, környékbeli lelkipásztorok is jelen voltak a vizsgán. Jó volna, ha helyünk volna minden gyermekünk dicséretére. A szavalatok, feleletek ügyesek, talpra esettek voltak, a dalok tüzesen szárnyaltak, a táncok remekek voltak s kedvesen beszéltek arról, hogy valamelyik táncos ős vére újra megpezsdül a késői utódok ereiben Amerika földjén. Csak költögetni kell őket jó magyar szívvel. Nt. Csia Kálmán és Nt. Urbán Józsefné, akik több nyári iskolában tanítottak már s akik jól ismerik az amerikai magyar gyermeket (valaki tréfásan “jenki” Nyári magyar iskola növendékek. 13
