Fraternity-Testvériség, 1970 (48. évfolyam, 1-12. szám)
1970-01-01 / 1. szám
kálváriáját” — mondotta —“egy diktatórikus, a szovjet-orosz érdekeket kiszolgáló kormányrendszer alatt, amelyet Moszkva kétszer — 1945-ben és 1956-ban — kényszeritett brutális katonai eszközökkel a magyar nemzet nyakára . . . Látjuk, hogyan használják ki Moszkva urai a magyar nyersanyag, munkásság és gazdasági élet minden nyereséget hajtó lehetőségét, megakadályozva, hogy a magyar népgazdaság kihasználhassa az új technika előnyeit a nép életnívójának, a magyar külkereskedelemnek a felvirágoztatására.” “Ugyanakkor be kell látnunk, hogy a világhelyzet nem nagyon előnyös számunkra, amikor az Egyesült Államok és a Szovjetunió nukleáris felkészültségben csaknem egyenrangú.” “Hogy hathatósan segíthessük a magyar nép küzdelmét önrendelkezési jogának mielőbbi megvalósítására, meg kell találnunk azt a világpolitikai kombinációt, melyen belül a magyar nép kívánságai megvalósíthatók. ..” “Ugyanakkor, mi amerikai magyarok meg kell őrizzük azokat a magyar kulturértékeket, melyeknek amerikai vonatkozása és magyar öntudata egyaránt alkalmas arra, hogy hazánk népének rokonszenvét megnyerje és az óhazai magyarság felé egy kulturális többletet jelentsen a félremagyarázott új magyar kultur- történelmi szemlélettel szemben.” Az alelnökök és szakosztály vezetők beszámolóiból meg kell állapítanunk, hogy a Szövetség új vezetősége a Közgyűlés óta eltelt pár hónap alatt tiszteletre méltó munkát végzett mind politikai, mind kulturális sikon. A Magyar Szabadságharcos Szövetséggel és a Szabad Magyar Jogásszövetséggel karöltve emlékiratot nyújtott be Szövetségünk kormányunknak, melyben rámutattunk arra, hogy a közép-európai béke csakis akkor válhatik tartóssá, ha a dunai népeknek megadják az önrendelkezési jogot. Meg kell kisérelni Magyarországnak és a többi szomszédállamoknak a szovjet blokkból való kiemelését még akkor is, ha az csak egy semleges zóna megteremtése árán jöhetne létre. Ez az emlékirat a kongresszusban nagy érdeklődést váltott ki. Nixon elnök romániai útja előtt táviratban hivta fel Szövetségünk figyelmét az erdélyi magyarság tarthatatlan helyzetére követelve, hogy addig a csatlós Romániával semmiféle egyezményt ne kössön, mig az ott élők emberi és polgári jogai nincsenek biztosítva. A mi fiaink most évek óta ezért harcolnak és esnek el — Távolkeleten. Az Igazgatóság teljes elismeréssel hallgatta Dr. Bakó Elemér beszámolóját a kulturális téren végzett kitűnő munkáról. Közvetlenül a philadelphiai közgyűlés után Szövetségünk résztvett a “Székely Ákos Emlék- bizottság” megalapításában és az első ünnepély megrendezésében. Április 12-én Philadelphiában nagy sikerű Munkácsy emlékünnepélyt rendeztünk a halhatatlan magyar festő születésének 125. évfordulóján, mely napot több város polgármestere “Munkácsy Nap”-nak nyilvánította. Május 10-én pedig “a kaliforniai szőlőtermelés atyjának”, Haraszthy Ágostonnak rendezett Kulturális Bizottságunk emlékünnepélyt a nagy magyar pionír halálának 100. évfordulóján. A Földművelésügyi Minisztérium diszkertjében kiállított és nagy szaktudással és szorgalommal összeállított anyag vándorkiállítás formájában fogja bejárni a nagyobb magyar gócpontokat. Országalapitó királyunk emlékének dedikált első megmozdulás a Nádas János elnöksége alatt működő Magyar Találkozó őszi programja lesz, melyen elhangzott értekezések a jó hírnévnek örvendő “Krónika”-ban látnak majd nyomdafestéket. Másik alelnökünk, Mikó István, a vezetése alatt működő New Yorki Amerikai Magyar Szövetség keretén belül egy több évre nyúló programot fogadtatott el az Igazgatóság nagy tetszése mellett, mely egy az 1975-ik évben tartandó impozáns emlékünnepéllyel fejeződnék be. A Szövetség hasonló emlékünnepélyek tartására serkenti többi tagintézményét is. A washingtoni osztály máris bejelentette, hogy a Maryland állami egyetemen a Library of Congress anyagából Szent István kiállítást rendez. Az Amerikai Magyar Szövetség kiadásában fog megjelenni egy Szent István antológia, mely első királyunk életével és munkásságával foglalkozó történelmi forrásokat szakszerűen gyűjti majd egybe. A Trianon elleni tiltakozó gyűlések mellett Szövetségünk Bakó Elemér szerkesztésében egy antológiát jelentet meg, melyben a Kulturális Bizottság agilis elnöke regisztálja majd mindazokat a magyar és külföldi müveket, melyek a békeszerződéssel tárgyilagosan foglalkoznak s azt nemzetközijogilag elfogadhatatlannak bélyegzik. Különös hangsúlyt helyezünk arra a tényre, hogy az első Trianont az Egyesült Államok kongresszusa soha nem ratifikálta. A new yorki Amerikai Magyar Szövetség elnöke bejelentette, hogy az ő rendezvényeik során az elszakított területeken élő magyar kisebbségek kultur autonómiájának visszaszerzésére helyezik majd a súlyt. A gondolatot az Igazgatóság egyhangúan tette magáévá. Eszenyi László alelnök kiemelte az amerikai magyar nyelvű sajtó és rádió példás együttműködését és önzetlen támogatását, amiért az Igazgatóság a szövetség munkájában résztvevő szerkesztőknek és rádió bemondóknak jegyzőkönyvi köszönetét szavazott. Hasonló elismeréssel illették mindazokat, akik a kulturális munkásság során nyújtottak segítő kezet a bizottság elnökének. A gyűlés végén az elnöki a tisztéről lemondott Dr. Béky Zoltánt közfelkiáltással visszaválasztották és fen- nállva hosszan tartó tapssal ünnepelték az elmúlt évek során végzett nagyszerű munkásságáért. Dr. Béky meghatott szavakkal mondott köszönetét és a késő esti órákig elhúzódott gyűlést egy rövid áldással zárta be. 7