Fraternity-Testvériség, 1967 (45. évfolyam, 2-12. szám)

1967-08-01 / 8-9. szám

o4z <£s Á rJülz rében — események Kecskeméthy József: Egyesületünk Kanadai Ifjúsági Tábora hogy ezer évig minden megvert, földön­futó, koldus népet befogadott. Számukra autonómiát biztosított és rabszolgaságba taszított arcukon is testvért vélt felis­merni. Gyermek koromból emlékszem, hogy a mi kis székely falunkba, ha oda téved egy drótos tót, vagy medvét táncoltató ro­mán, fehér kenyeret, szállást ingyen ka­pott nálunk. Hol vagyunk ma ettől? A minden emberi jóság, tisztesség, igazság rotha­dásává lett uj erdélyi rendben magyarul még sírni sem szabad. Mi itt Ligonierban olyan életérzésre, világszemléletre és magyar lelkületre ta­nítjuk gyermekeinket, amely emberek kö­zötti egyenlőséget és Isten szeretetet hir­det, mond és él. Ezért volt nehéz, de egyben gyönyörű­séges nekünk tanítóknak és nevelőknek a feladatunk ezen a nyáron. A Bethlen Otthon igazgatója,-Ft. Da- róczy Sándor gondolatokban gazdag be­széddel vezette be a vizsgát. Ő aki majd­nem hatvan gyermek szülői gondját hor­dozta hitvesével együtt julius hónapban köszönetét mondott a szülőknek, hogy gyermekeikért áldozatot tudnak hozni. Aztán kérte őket, hogy ne kíméljenek sem időt, sem pénzt azért, hogy olyanná legyenek gyermekeik amilyenné Isten akarja formálni őket. A záró beszédet Ft. Dr. Béky Zoltán Egyesületünk elnöke mondta. Látásokkal teljes beszédében világra szóló csodának nevezte ezt az eseményt. Akkor amikor a szétszaggatott magyar föld véres darabjain imádsággá halkult a magyar szó, itt úgy csendült fel gyer­mekeink ajkán mint valamikor régen a szabad, nagy Magyarországon. Majd annak a nézetének adott kife­jezést, hogy ilyen munkában látja Egye­sületünk egyik legfontosabb tevékenysé­gét. A kiváló tanulók számára a jutalmat Eszenyi László egyesületi ellenőr, a fel­ügyelő bizottság tagja, osztotta ki. Be­szédében kifejtette, hogy az Amerikai Magyar Református Egyesület testvérse- gitő közösség. Ezért minden jövedelmét magyarság mentő célra használja fel. Tehát a tagok nem csak biztosítást köt­nek, hanem ebben a nagy és szép mun­kában is részt vesznek. Beszéde meg- gondolkoztató igaz beszéd volt. A tanfolyam kiváló eredményét Nt. Kovács Zoltán Johnstown-i lelkipásztor­nak és tanítói karának lehet köszönni. Tanítók voltak: Ft. Daróczy Sándor- né, Nt. Csia Kálmán, Nt. Kovács Zol­tánná, Kovács Anikó és Ildikó, Csanak Sándorné felügyelőnő. Vizsga után Ízletes vacsora várta a szülőket és gyermekeket. Szives, jó há­ziasszony volt Ft. Daróczy Sándorné. Csia Kálmán Az Amerikai Magyar Református Egye­sület kanadai osztályaihoz tartozó ifjúsági tagjai részére, 1967 julius 1-től 9-ig, magyar tanitással egybekötött ifjúsági táborozást rendezett az ontáriói magyar református egyházak és lelkipásztorok közreműködésével. A kilenc napos ma­gyar tanítás és táborozás Winonában, az Ontárió tó partján lévő kiesfekvésü Livingston Camp-ben zajlott le. A kana­dai tagjaink és gyermekeik javát egy­aránt szolgáló, nyaralást és magyar ta­nítást nyújtó táborozáson 56 gyermek tagunk vett részt. A tábor és nyáriiskola záró vizsgája és ünnepélye julius 9-én volt szabadtéri istentisztelettel egybeköt­ve, amelyen a szolgálatokat Egyesületünk titkára, Nt. Kecskeméthy József, Nt. Pándy László és Dr. Pokoly László vé­gezték. A záró ünnepségről a résztvevő gyermekek és ifjak mind kellemes em­lékekkel, hasznos ismeretekkel és tapasz­talatokkal és egy tanulási előmenetelük­ről szóló “Emlékbizonyitvány”-nyal tér­tek vissza otthonaikba. Egyesületünk ezt a testvérsegitő és kulturális szolgálatát, kanadai működé­sűnk második évében örömmel nyújtotta a szomszédos országban élő tagjai és azok gyermekei részére, mivel az eddigi tagszerzési eredményeink ezt indokolttá tették. Sőt hisszük, hogy a kanadai ma­gyarság és reformátusság további jóaka- ratu közreműködésével, szervezőink ez- évben olyan eredményeket érhetnek el, hogy azok folytán Egyesületünk a ma­gyar ifjúságot nevelő és a magyar jövő számára megmentő táborozásait évről- évre nemcsak megismételheti, hanem a jövő nyártól kezdve, egy Kanadában megvásárolt és a nemes célnak megfe­lelően felszerelt, SAJÁT TÁBORHE­LYÉN RENDEZHETI MEG! Ez a ne­mes cél és magyarságmentő törekvés megvalósitható lesz, ha kanadai szerve­zőink szorgalmasan és folyamatosan vég­zett munkával, gyűjtik Egyesületünk szá­mára a felnőtt, ifjú és gyermektagokat. És, ha az ő munkájukat segítve, a ka­nadai magyar családok tudatosan és örömmel állnak tagjaink sorába .. . Mi­ért? Mert megértik, hogy beállásukkal egy 70 éves, jó nevű és teljes biztonsá­got nyújtó MAGYAR BIZTOSÍTÓ IN­TÉZMÉNYNEK LESZNEK ÉRDEMES TAGJAI. Olyan magyar biztositó és test­vérsegitő intézetnek, amely a tagsága befizetéseivel nem üzérkedik, nem nye­részkedik, hanem azt javukra használja fel. Jó befektetéseinek kamataiból pedig jótékonykodik, magyarságmentő, kulturá­lis munkát is végez; magyar árva és aggmenházat tart fenn; az egyházaknak előnyös templomépitési kölcsönöket nyújt; tagjainak hasonló szolgálattal áll rendel­kezésére; ifjúsági táborozásokat rendez és támogat; ösztöndijakat, tanulmányi segélyeket ad és a világ minden táján élő magyarság ügyeit testvéri segitőkész- séggel és áldozathozatallal a szivén vi­seli. A fenti sokoldalú szolgálatát Egyesü­letünk még nagyobb mértékben végez­heti s a jövő évre saját ifjúsági táborát is megépítheti, ha Kanadában tagságunk tábora is növekedni fog! Ha szervezőink, osztály kezelőink, a lelkészek és gyüle­kezeteik együttmunkálkodása testvéri sze- retetben és megértésben folytatódik! A magyar összefogás és együttmunkálkodás azt eredményezheti, hogy jövőre a saját táborhelyünkön megrendezett sokkal na­gyobb méretű, több gyermeket és ifjút nevelő és nemesitő táborozásról számol­hatunk be. Adja Isten, hogy úgy legyen! Amikor ez évi kanadai táborozásunk megszervezése és megrendezése körüli szives és jóakaratu közreműködésükért ezúton is hálás köszönetét mondunk az illetékes lelkipásztoroknak, ugyanakkor örömmel csatoljuk fenti megemlékezé­sünkhöz Dr. Pokoly László, torontói re­formátus lelkész testvérünknek ezévi tá­borozásunkról irt alábbi és részletes be­számolóját. Mindezek mellett pedig ha­sonló örömmel mutatjuk be olvasóinknak a tábort szemléltető képeinket is. VIDÁM MAGYAR DIÁKTÁBOR Verőfényes szombat délután volt, mi­kor egymásután érkeztek meg a magyar gyermekekkel megrakott gépkocsik a Winonában lévő “Livingston Camp”-be. Ötvenhat gyermek jött össze estére az Ontárió tó partján, hogy kilenc napon át pajtási közösségben tanuljanak, szó­rakozzanak, sportoljanak és nyaraljanak. Zászlóhuzás, ima, délelőttönkénti magyar iskola, délutáni sport, fürdés, játék, esti tábortűz, ének, nóta és magyar táncok gyakorlása tarkította idejüket. Az Ame­rikai Magyar Református Egyesület nya­raltatta itt azokat a magyar gyermekeket, akik életbiztositással ellátott tagjaivá vál­tak az Egyesületnek. A tábor vezetését Seress Ödön toron­tói lelkész, Pándy Szekeres László delhii lelkész feleségével, Szakái Zoltánná to­rontói egyházunk lelkes tagja látták el. A hét derekára megérkezett Washington­ból Nt. Kecskeméthy József főtitkár hit­vesével együtt, akik teljes odaadással álltak be a nevelők és felügyelők fárad­hatatlan csoportjába és kézbe vették a táborozás és nyári tanítás zenei prog- (folyt. 9. oldalon) 5

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom