Fraternity-Testvériség, 1966 (44. évfolyam, 1-12. szám)
1966-10-01 / 10. szám
12 TESTVÉRISÉG A fiuk négy altábora tele volt ötlettel és ügyességgel. Fából és zsinegből csináltak mindent. Táborkaput, kerítést, díszítést, függőhidat vagy ügyességi versenyekhez alkalmatosságot. Hosszú lenne felsorolni mindent, amit cserkészeink üg3Tességükkel és leleményességükkel készítettek. A cserkészrendőrök lókoponyát és lófarkat tettek sátoruk elé jelvényül. A szakácsok sátra felett viszont nem láttam a krumplit és a babot. — Igaz, velünk etették meg. Es esténkint, a nap sok tanulsága, öröme és fáradsága után mindig fellobbantak a tábortüzek. A tábortüzek fényében a sok száz ragyogó magyar gyermekszem, a magyar nóták, népi táncok, ötletes cserkészmókák, csendesen visszaidézték bennünk öregebbekben a régi-régi tábortüzeket “Szellő zug távol . . Bárcsak a távolra zugó szél el vinné a magyar cserkészifjuság énekét és lelkét messze az óceánon túlra, s a magyar szabadság győzelmes tábortüze ezektől a ragyogó, boldog cserkészszemektől mielőbb kigyulladna, s bevilágítaná a boldogabb magyar jövendőt. “Rakd meg, rakd meg cserkészpajtás azt a tüzet . . .” Szitsd a lángot magyar cserkész, hogy soha ki ne aludjon! ★ ★ ★ SZERKESZTŐI MEGJEGYZÉS Amilyen szivet, lelket gyönyörködtető volt a fenti beszámoló Írójának, a cserkésztábor protestáns lelkészének mind az, amit átélt a Raccoon Creek-i táborozáson, épen olyan csodálatosan szép élmény volt nekem, mint látogatónak mind az, amit ott láttam és hallottam. Boldog-büszkeség töltötte el mind azok felett, amiket a magyar ifjúság, fajtánk ideszakadt gyermekei, a kicsinyek és nagyok, a vezetők és vezetettek részéről megtapasztalhattam . . . Hit, faj, haza és szabadságszeretetről tanúskodott minden, ami a magyar cserkészek táborában lezajlott: kitűnő rendezés, remekül megszervezett vezetőség, példás rend és tisztaság, katonás fegyelem, előzékenység, tanítani és tanulni vágyás, leleményesség, alkotni, építeni és élni akarás jellemezték a tábor külső és belső lelki-képét is. “Szép volt, legalább nekem szép!” A sok szép látványosság és lelki élmény mellett, jól esett hallani a dicsérő kritikákat, a közelről és távolról egybe sereglett magyar szivek összedobbanását. Boldogan hallgattam a tábor ellenőrzésére kirendelt amerikai, állami rendőrség parancsnokának önként elmondott megfigyelését és eme véleményét: “Excellent organization, well disciplined scouts and well behaving youngsters. This was the best group of young people and staff we ever had in this camp . . .”