Fraternity-Testvériség, 1965 (43. évfolyam, 1-12. szám)
1965-04-01 / 4. szám
6 TESTVÉRISÉG ségben élnek. Ezt igy kell megőriznünk és megtartanunk! Az Egyesületben egyek vagyunk, a fraternálizmus igazán amerikai és igazán humánus elve alapján, mint magyar reformátusok. Ezt sem személyi önzés, egyéni érdek, sem egyházpolitikai viszály meg nem bonthatja és a romlás útjára nem lökheti. Nagy jelentőséget tulaj donitok az amerikai magyar sajtó szerepének is Egyesületünk fejlesztése, propagálása, munka programunk, terveink megvalósítása szempontjából. “Akié az ifjúság azé a jövő” — örök érvényű igazság kell legyen Egyesületünk életében és programjában is. Tikárunk szervezési és propaganda kezdeményezéseit, az ifjúsági és gyermek kötvényeknek terjesztését elősegítő terveit, az országos versenyek sikeressé tételét minden erőnkkel és tehetségünkkel támogatni kell! Uj magyarokkal — amerikai magyarságunk ama rétegével, amelyek a második világháború és az 56-os forradalom után jöttek ki; az úgynevezett “DP” és “Refugee” rétegekkel is teljes megértéssel és harmóniában kell dolgozzunk. Közöttük a tagszerzés munkáját fokoznunk kell! Amerikai magyar és református életünknek ők is jelentős tényezői, ha munkánkba és életünkbe hittel, szeretettel és áldozatos munkával belekapcsolódnak. Az Óhazai Magyarság, származásunk népe felé imádságos lélekkel tekintünk s nehéz sorsuk enyhítésére — úgy otthon, amennyire a lehetőségek engedik — mint a Szabad Világban minden lehetőt megtenni kötelességünknek érezzük. Magyar jellegű testvérsegitő intézményekkel a jövőben is a lehető legjobb viszony fenntartására készek vagyunk. Meggyőződésem, hogy Egyesületünk még szebb jövő elé néz, ha ezután is lélek, akarat, összefogás és előrelátás lesz első helven azokban, akiket Isten és a tagság bizalma az élre állított: a Főtisztviselőkben, a Vezértestület tagjaiban, belső és külső munkatársainkban. Ebben a hitben és reménységben ajánlom fel magamat Egyesületünk önzetlen szolgálatára. “Ha Isten velünk, ki ellenünk!?” DR. BÉKY ZOLTÁN
