Fraternity-Testvériség, 1964 (42. évfolyam, 1-12. szám)
1964-03-01 / 3. szám
8 TESTVÉRISÉG LEVÉL A FÉLELEMRŐL Kaptuk s készséggel közöljük az alábbi levelet azzal a megjegyzéssel, hogy a polgárvizsgától való félelem a legtöbb esetben alaptalan, amennyiben a vizsgáztatók igyekeznek azt megkönnyiteni: Uraim! Lapunk, a Testvériség, ez évi első számának 9-ik oldalán olvastam az American Council közleményét: Miért halogatjuk a honosítást? A közlemény elején Írja, hogy “sokan nem élnek azzal a lehetőséggel, hogy amerikai polgárlevelüket kiváltsák.” No igen ám, de itt nem arról van azonban szó, hogy amerikai polgárlevelüket kiváltsák, hanem előbb vizsgának vetik alá a folyamodót s ezen a vizsgán olyanokat kérdeznek a bevándorolttól, amely kérdésekre az itt születettek milliói sem tudnának megfelelni. Ezt kell megszüntetni, illetve köny- nyebbé tenni s akkor állítom, hogy mindenki sietni fog megkérni állam- polgárságát, mert a felsorolt okok közül, a legtöbb embernél csak egy áll fent: Félelem a vizsgával járó izgalmaktól! Ezt a félelmet kell eltüntetni s akkor minden rendes ember öt év után azonnal állampolgár lesz. Másodszor: vissza kell állítani az 1922 szeptember 22. előtti Honosítási Törvény azon szakaszát, amely kimondja, hogy az amerikai polgár felesége automatikusan maga is amerikai polgárrá válik. Ez Európában igy volt s úgy tudom, ma is igy van. Magyarországon illetőséget kellett szereznie, majd öt év után — kérvényezésre — vizsga nélkül megkapta bárki az állampolgárságot, ha nem követett el büntetendő cselekményt, illetve erkölcsileg megfelelt. Tisztában vagyok azzal, hogy ez a kérdés nem önökre tartozik — önök csak lehozták az American Council közleményét. Mégis önöknek írtam meg fentieket, mert azt is tudom, hogy önök alkalomadtán segíteni tudnak e kérdésben, mert ismételten közlöm, a késedelmességnek csak egy oka van a késedelmesek háromnegyed részénél: Félelem a vizsgával járó izgalomtól. Megjegyezni kívánom végül, hogy én amerikai állampolgár vagyok — öt év elteltével azonnal megkértem — tehát mint érdektelen írtam e sorokat, úgy, amint azt jártamban-keltemben hallottam. — Félnek! Tehát ismét mondom, ezt kell megszüntetni! Tisztelettel: Cleveland, O., 1964 február 15. ÓZDY BÉLA 51166 okmányszámu tag
